Megéri telepíteni a függőleges forgástengelyű szélerőműveket

A függőleges tengelyű szélkerekek egységnyi területen több energiát képesek termelni, mint hagyományos társaik - következtették ki amerikai kutatók.

A mai szélerőművek nagy hátránya, hogy a levegőáramlatok miatt egymástól nagy távolságban lehet csak telepíteni őket: ennek megfelelően alakul területigényük, illetve a környezet- és zajterhelés mértéke is.
A kaliforniai műszaki intézet munkatársai szimulációkkal kimutatták, hogy a piacon már megtalálható, függőleges tengelyű szélkerekek, amelyek telepítéskor jóval közelebb kerülhetnek egymáshoz, területegységenként akár százszor több energiát is képesek előállítani a jelenlegieknél.
A Der Standard című osztrák lap internetes kiadása (www.derstandard.at) szerint a halrajok elemzéséből merítő koncepciót tesztlétesítményeken kívánják most megvizsgálni.

Az alternatív szerkezetnél arra kell ügyelni, hogy az egymás felett elhelyezkedő szélkerekek forgásiránya egymással ellentétes legyen. Így a rotorok által keltett levegőáramlat a szomszédos egységek javára válik. Itt jönnek a képbe a halak: a raj egyes tagjai ugyanis úgy helyezkednek el, hogy a két előttük úszó hal vízörvénye maga után húzza őket – ezt már a hetvenes években sikerült megállapítani.
A függőleges forgástengelyű szélerőművek ötlete sem új keletű, csak nem fejlesztették tovább, mivel az oldalról érkező szél csupán a talajjal párhuzamosan forgó rotorok egynegyedét érte el. Ennek megfelelően energiahozamuk is elmaradt a szokásos, vízszintes forgástengelyű szélerőművekétől, amelyek akár a szél felét is energiává képesek átalakítani.

Egységnyi területre vetítve azonban a mai létesítmények már korántsem olyan hatékonyak: 100 méteres rotorlapátok esetében például egy kilométeres távolságnak kell lennie két erőmű között.
Így újra előkerült az alternatív modell.

Ajánlott tartalom

Megérkezett az EU új napelemes szabályozása

Újabb részletek derültek ki a nettó zéró kibocsátású technológiákról szóló törvényről.