Évtizedek óta prédikálják az autógyártók, bár hullámzó intenzitással, hogy a jövő üzemanyaga a hidrogén.
Időről időre el is készítenek egy-két kísérleti autót, promózzák egy kicsit, autókáznak vele párezer kilométert, majd rájönnek, hogy nincs meg hozzá az infrastruktúra, ezért fölösleges erőltetni. Ezúttal a Toyota fut neki nagy lendülettel: 2015-re sorozatgyártást ígérnek. A BMW már a hetvenes évek eleje óta szorgalmasan építgeti a hidrogénüzemre átalakított belső égésű motorjait, van is kész megoldásuk a polcon, de a finoman szólva is erősen korlátozott tankolási lehetőségek miatt csak néhány autót üzemeltetnek házi flottájukban. A Mercedes más utat választott, nekik egy tüzelőanyagcellás kirohanásuk volt bő tíz éve, amelynél a hidrogént elektromos árammá alakítja a cella, és villanymotorok hajtják az autót. Utóbbi megoldás mai interpretációján dolgozik a Toyota, és bejelentésük alapján sikerült nekik a nagy áttörés.
Ha egy pillanatra elfelejtjük a hidrogéntankolás Mad Max-i nehézségeit, a mai hidrogénes járművek legnagyobb problémája a költséges technológia. Az üzemanyagcellákba rengeteg platina kell, amiről a katalizátoros lomizók óta tudjuk, milyen értékes. Emellett tárolni is kell az üzemanyagot, igen komoly nyomáson, bőséges szigeteléssel, amit szintén nehéz olcsón megoldani. Jim Lentz, az amerikai Toyota vezére viszont megerősítette szerdán, hogy 2015-re kész lesz a hidrogénhajtású szedánjuk, amelyet 50 ezer dollár, átszámítva mintegy 11 millió forint körüli áron tudnak majd adni. Talán a Daihatsu fordított elven működő, hidrogén helyett hidrazin-hidrátos, platina nélküli tüzelőanyag-cellás technológiáját veszik majd át? A két cég erős gazdasági kötelékeinek ismeretében ez könnyen megeshet.
A teljes cikk itt olvasható.