Mégis mi szennyezhettük be fél Európát radioaktív jóddal

Senki nem értesítette a Csillebérc közelében lakókat a radioaktív jódszivárgásról, tudtuk meg helyi lakosoktól. A szennyeződésről közben teljesen ellentmondó nyilatkozatok jutottak el a sajtóhoz.

Múlt héten Magyaroszág mellett még hét európai országban észlelték, hogy a légkörben megnövekedett a radioaktív jód-131 izotóp koncentrációja. A megemelkedett izotópszint nem volt ártalmas az egészségre, de a jelenség elég nyugtalanító volt ahhoz, hogy a szakhivatalok elkezdjék keresni a forrását, illetve hogy a sajtóban is rendszeresen szerepeljen. Csütörtök reggelre kiderült, hogy az Izotóp Intézet Kft. csillebérci laborjában történt szivárgás, ahol orvosi célokra gyártanak izotópokat. A cég ügyvezetője, Lakatos Mihály sajtóközleményben leírta, hogy a labor a szűrórendszer hibája miatt már tavasszal is szivárgott. Akkor leállították a labort, de a javítások után sem működött tökéletesen a szűrőrendszer: szeptemberben megint szivárogni kezdett, és a jod-131 szökése a múlt heti észlelésekig zajlott, akkor megint leállították a gyártást. A kft. szerint a szennyeződés a Budapest felett észlelt megnövekedett radioaktív sugárzás egy részéért okolható, azt viszont cáfolta, hogy a labor lenne felelős a több európai országban is észlelt sugárzásért.

 
Mekkora az a sugárzás?
Az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) főigazgatója, Rónaky József nem ért egyet a kft. utóbbi állításával. Az OAH a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség magyar kapcsolattartási pontja, és ugyan a cég felett nincs felügyeleti hatósági jogköre, figyelte a fejleményeket az izotópügyben. (Az atomerőművekben is rengeteg jód-131 keletkezik, a fukusimai és a csernobili balesetekben is többek között ebből az izotópból jutott jelentős mennyiségű a természetbe.) Rónaky úgy véli, könnyen lehet, hogy mégis a kft. laborja okolható nemcsak a Budapest feletti sugárzásnövekedésért, hanem az Európa jelentős része felett észlelt növekedésért is. „A NAÜ folyamatosan gyűjti az adatokat és elemzi a helyzetet. Ez alapján azt tudom mondani, hogy ugyan száz százalékig nem lehet megállapítani, hogy az Izotóp Intézet Kft-től származik az európai szennyeződés, de valószínű” – fogalmazott megkeresésünkre a főigazgató.

 
Ennek nemcsak a kft. nyilatkozata mond ellent, de az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság MTI-nek kiadott közleménye is, amely szintén azt állítja, hogy nem a laborból ered az európai sugárzásnövekedés. „Már csak azért sem, mert a magyarországi létesítményben nemcsak jód-131 izotóp készül, hanem jód-125 is. Amennyiben a Csehországban mért izotóp tőlünk származna, akkor a jód-125-öt is ki kellene mutatniuk” – írta az OKF. Illetékes hivatalok. A kommunikációs káosz jele az is, hogy amikor kérdéseinkkel megkerestük az Országos Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézetet (OSSKI), az ÁNTSZ-hez irányítottak minket mondván, ők nyilatkozhatnak az ügyben, majd miután az ÁNTSZ-nek elküldtük a kérdéseket, azokra mégis Sáfrány Géza, az OSSKI főigazgató főorvosa válaszolt. Sáfrány megerősítette, hogy a kiszökött jódizotóp mennyisége ártalmatlan az egészségre. „Az OSSKI munkatársainak számítása szerint a jódkibocsátásból származó lakossági többletdózis nagyjából azzal a dózissal egyenértékű, mint amit a lakosság az éves természetes háttérsugárzásból öt perc alatt kap. Így ez egészségügyi kockázatot nem jelent” – írta. A főigazgató azt is közölte, hogy az OSSKI sugárvédelmi decentrumai a kft-t csak a sugárvédelmi szabályok betartása szempontjából ellenőrizhetik, a kibocsátási szintek ellenőrzése nem feladata az intézetnek.

 
A teljes cikk itt olvasható.

Ajánlott tartalom

Fenntarthatóság a zsalutechnológiában is

A közel két évtizede létező környezetbarát, számtalanszor újrahasznosítható műanyag zsaluhéjak feltalálója és gyártója, a piacvezető Meva, új regionális szolgáltatási központja is a fenntarthatósági alapelvek mentén kezdte meg működését Dunakeszin. Az üzemben környezetbarát csúcstechnológiával végzik majd a zsalukarbantartást, –javítást és –tisztítást.