Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
Kapcsolódó cikkek
Manapság az autózás világában az alternatív hajtást túlnyomó részt a tisztán elektromos autók, valamint a kibővített hatótávú hibridek adják, de akár a benzin-elektromos hibrideket is ide vehetjük.
A hidrogén használata viszont indokolatlanul a háttérbe szorult, pedig a párizsi kitérőnk alkalmával tesztre fogott üzemanyagcellás Mercedes-Benz nagyon pozitív emlékeket hagyott bennünk. Noha jómagam sem vetem meg az elektromos autózást, s nagyon is híve vagyok az újabb és szellemesebb mérnöki megoldásoknak, a felvetésem tovéábbra is az, hogy ebben az esetben az autónak a működéshez, illetve a meghajtásához mindent ballasztként kell magával cipelnie. Eközben az Otto-motorban az a zseniális, hogy minden kg elégetett benzinhez nagyjából 14,5 kg levegőt szív be, azaz a hengerekben végbemenő, végül a hajtónyomatékot előállító folyamathoz mindösszesen a keveréknek a 6,5 %-át kell magával cipelnie, a többit a környezetből szippantja be. Ezzel szemben az elektromos autók 100 %-ban az akkucsomagból táplálkoznak, amelyek jelentős tömege ráadásul a hatótávolsággal együtt sem csökken, azaz hiába autózgatunk el „fél tank” elektromosságot, nem lesz könnyebb az amúgy roppant súlyos pakk. Pont ez az, amiért hatótávolság tekintetében az elektromos hajtás jelenleg még nem érhet el áttörő sikereket. Még szerencse, hogy a villanymotorok működtetéséhez szükséges energia nem csupán akkumulátorokból, hanem más energiaforrásokból is kinyerhető – esetünkben a hidrogénhajtás az, ami egy újabb, és felettébb vonzó alternatívát jelenthet.
Maga a hidrogén pedig akár többféleképpen is alkalmazható az autózásban, hiszen lehet egyrészt közvetlenül a belsőégésű motort üzemeltetni vele a befecskendező rendszer átalakításával és néhány konstrukciós módosítással, de lehet üzemanyagcellába is ‘küldeni’, ahol csendben és hatékonyan állítja elő az elektromotorokhoz elengedhetetlen energiát. Az üzemanyagcellás autók működése tehát nem bonyolult; a lényeget maga a cella, más néven a máglya jelenti. Ebben az egységben történik meg az a folyamat, amelynek eredményeképpen a meghajtáshoz szükséges áramot kapjuk. Az autóba ugyebár hidrogén gázt tankoltunk, így csupán az a kérdés, hogy ebből hogyan lesz végül feszültség és áramerősség. Nemes egyszerűséggel vághatjuk rá a választ: visszaalakítjuk vízzé, amiből magát a tankokat megtöltő hidrogént is nyertük a vízbontásnak köszönhetően. A folyamat pedig nem más, mint elektrolízis: ez alatt kémiai reakcióknak köszönhetően nyerünk elektromosságot. Az elvet több mint másfél évszázada Sir William Grove walesi születésű brit kutató fedezte fel, ő reagáltatott először hidrogén- és oxigéngázt platina elektródok fölött, aminek során elektromos áram keletkeztét észlelte. A hosszú évek alatt aztán szépen lassan fejlődött a koncepció, aminek eredményeképp ma már jó hatásfokkal működő üzemanyagcellák képesek akár egy autó meghajtásához szükséges mennyiségű elektromosságot előállítani. További előny a belsőégésű motorokkal szemben, hogy az üzemanyagcella hatásfokát nem korlátozzák termodinamikai határok, míg például egy benzinmotor hatásfokának számításánál már maga a körfolyamat jelentős korlátokat szab.
A teljes cikk itt olvasható.
