Megmentette a drogvédő medvék életét a Facebook-on indított kampány

Megmentette az egyik nemzetközi internetes közösségi oldalon indított kampány azoknak a feketemedvéknek az életét, amelyek korábban egy illegális marihuána ültetvényt “védtek” Kanada nyugati részén.

A medvékre a rendőrség talált rá egy kábítószer-ellenes rajtaütés során augusztus elején a Christina-tónál, Brit Columbia délkeleti részén. Kedd délután Barry Penner, a tartomány környezetvédelmi minisztere közölte, hogy kötelezték a telep tulajdonosait a medvék további etetésére egészen november közepéig, amikor várhatóan megkezdik téli álmukat.
A rendőrség szerint az állatokat kutyatáppal csalhatták a telepre, hogy őrizzék az ültetvényt a nemkívánatos látogatók elől. Az állatokat a hónap végén megfigyelés alá helyezték, hogy kitapasztalják, el tudják-e tartani magukat, vagy ismét emberektől szereznek táplálékot. Felvetődött, hogy amennyiben az állatok nem tudnak magukról gondoskodni, veszélyessé válhatnak, ezért inkább elpusztítják őket.

Penner érvelése szerint azonban tavaszi felébredésük után a medvék ismét megtanulhatják, miként élhetnek meg a vadonban, és kerülhetik el az embereket.
Korábban Jason Priestley kanadai-amerikai színész családja 1250 dollárt (264 ezer forintot) adományozott a medvék fenntartására. “Úgy gondoljuk, nem az állatokat kellene büntetni valamiért, amit az emberek tesznek” – nyilatkozta akkor a színész.
A rendőrség vizsgálatot indított a telep két tulajdonosa ellen, és az állatvédelmi hivatal is nyomoz. A tartományi törvények tiltják a vadon élő állatok etetését, illetve, hogy olyan helyen hagyjanak táplálékot az emberek, ahol azt az állatok könnyen elérhetik azt. Az emberek jelenlétéhez hozzászokott medvék ugyanis veszélyessé válhatnak.
A statisztikák szerint az utóbbi három évben 1264 feketemedve pusztult el emberekkel való konfliktus miatt a tartományban. Brit Columbiában 160 ezer feketemedve él, ez a kanadai populáció negyede.

Ajánlott tartalom

A mérések szerint növekszik a mikroműanyagok mennyisége a Tiszában

A Szegedi Tudományegyetem harmadik éve folyó kutatásai szerint növekszik a mikroműanyagok mennyisége a Tiszában, a szennyezés elsősorban kommunális eredetű - közölte a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága az MTI-vel.