Március 17-én a gödöllői székhelyű Szent István Egyetemen megnyílt az ország első klímairodája. A British Council klímavédelmi programjának tehetséges fiataljai és a Szent István Egyetemi Klímatanács által életre hívott tudásközpont Magyarország első karbonsemleges egyetemi helyisége.
Az iroda célja, hogy a felsőoktatásban tanulók szaktudásuk mellett a fenntarthatóság és a klímavédelem ismereteivel is felvértezve hagyják el az iskolát. Az Országos Klímairoda Hálózat mintairodája nemcsak céljaiban különleges, kialakítása is egyedülálló.
A British Council 2008 áprilisában indított klímavédelmi programjának kilencfős magyar csapata alig egy év alatt csodálatra méltó sikereket ért el. A sokszínű csapatban többek között van biológus hallgató, jogász és designer is, mindannyiukban közös azonban, hogy tenni szeretnének a klímaváltozás ellen. A program – amelynek védnöke dr. Fülöp Sándor, a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa – egyik különlegessége, hogy a fiatalok maguk találhatják ki, a helyi adottságok alapján milyen projektet szeretnének megvalósítani. A csapat választása hosszas tanácskozás után a karbontudatos magatartás erősítésére esett, szólni pedig elsősorban kortársaikhoz, a felsőoktatásban tanuló, pár éven belül munkahelyi döntéseket is hozó huszonévesekhez szeretnének. Március elején a Brit Nagykövetség támogatásával megjelent Karbonképregény című szórakoztató, tájékoztató kiadványuk azonban csak az egyik eszköz erre, hosszú távú terveik is vannak.
A Klímairoda projekt
A gödöllői székhelyű Szent István Egyetemen már régóta kiemelt figyelmet szentelnek a klímavédelemnek, az intézmény nyitott volt a fiatalokkal való együttműködésre. Közösen álmodták meg a klímairodákat, amelyek olyan tudásközpontok lesznek a felsőoktatási intézmények falain belül, ahol a környezetvédelemre nyitott 18-23 éves korosztály választ kap a témával kapcsolatos kérdéseire, és bekapcsolódhat klímavédelmi akcióprogramjaikba.
Így a diákoknak lehetősége nyílik tágabb szemlélettel, nagyobb rálátással távozni a felsőoktatásból, az iroda révén ugyanis naprakész, aktív tudásra tesznek szert a fenntarthatóság témakörében is. A tanultakat pedig diplomájukkal együtt viszik tovább a munkahelyükre, ezáltal a környezet- és klímavédelmi szempontok természetesen épülnek be a munkahelyi döntési folyamatokba.
A klímairodákban a különböző területeken tanuló hallgatók az általános ismereteken túl a fenntarthatóság saját szakmájukra eső vetületét is megismerik. A fenntartható design a formatervezésben, a karbontudatos menedzsment a szervezéstudományokban, vagy a fenntartható termelés a gyártásban, mind-mind új szempontok figyelembevételét jelentik. Azok a fiatalok, akik felkészültek, nemcsak társadalmunknak értékesek felelős döntéseik miatt, hanem saját munkaerő piaci esélyeiket is növelik.
Nem kell környezetvédelmi szakembernek lenni ahhoz, hogy odafigyeljünk a környezetünkre. A jövőért a mostani fiatalok felelősek, és jó látni, hogy tudnak is tenni érte. Nagyon örülök, hogy a British Council ilyen elszánt és kreatív csapat munkáját támogatja – mondta el a British Council igazgatóhelyettese, Simon Andrea.
A gödöllői mintairoda
A Szent István Egyetem gödöllői campusán megnyíló mintairoda az első karbonsemleges irodai helyiség Magyarországon, ami azt jelenti, hogy az energia leghatékonyabb és minimális mértékű felhasználásán túl az iroda maradék CO2-terhelését is kiváltják helyi kibocsátás csökkentő projektek keretein belül.
Az iroda kialakításában is különleges, mivel, a helyiség adottságaihoz igazítva, a legújabb környezettudatos technológiákat építették be. Az olyan aprónak tűnő részletekre is figyeltek, mint hogy a padló vízbázisú ragasztóanyaggal készült-e. Az iroda napi rutinjában is a karbontudatos működési elvek érvényesülnek majd, és azt a – nálunk – még kevéssé elterjedt gyakorlatot kívánja bevezetni, hogy kapcsolatot teremt a gazdasági szereplők és a hallgatók, mint leendő munkavállalók között. A vállalatok szerepvállalása nélkül egyébként is aligha képzelhető el mélyreható társadalmi változás.
Az Országos Klímairoda Hálózat
A British Council klímacsapatának – ami tavasszal újabb tíz fővel egészül ki – célkitűzése 2009-re, hogy további klímairodák létrejöttét segítse, minél több hallgató számára megteremtve a tájékozódás és aktív tanulás lehetőségét. Az irodák hálózatba kapcsolódásával pedig, idővel valódi dialógus alakulhat ki a klímavédelemről a különböző szakterületekkel foglalkozó klímairodák között.