Megoldódik a hulladék-elhelyezési gond Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, ahol korszerűtlensége miatt valamennyi lerakót be kellene zárni júniusban - közölte a Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség igazgatója sajtótájékoztatón Nyíregyházán csütörtökön.

Megoldódik Szabolcs hulladék-elhelyezési gondja

Megoldódik a hulladék-elhelyezési gond Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, ahol korszerűtlensége miatt valamennyi lerakót be kellene zárni júniusban – közölte a Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség igazgatója sajtótájékoztatón Nyíregyházán csütörtökön.

Mivel ellátatlanul nem maradhat a régió 229 települése, a szigetelt, műszakilag védett lerakók közül hat ideiglenes működési engedélyt kap december 31-ig – mondta Szentesi Péter.

Hozzátette: a tiszaszentmártoni és az ibrányi szeméttelepnek már meg is hosszabbították az engedélyét az év végéig, a nyíregyházi, a barabási, valamint a szakolyi a jövő héten kapja meg a határozatot, míg a demecseri lerakó a hiányok pótlása után folytathatja ideiglenesen tevékenységét.

A környezetvédelmi hatóság vezetője hangsúlyozta, hogy az Európai Unió támogatásával megvalósuló hulladék-gazdálkodási program első ütemében december végéig elkészül Kisvárdán és Nagyecseden az új korszerű lerakó, s január elsejétől ott helyezik el a nyírségi háztartásokból, valamint a programhoz csatlakozott 11 Borsod-Abaúj-Zemplén megyei településről kikerülő hulladékot.

A sajtótájékoztatón Seszták Oszkár, a megyei önkormányzat fideszes elnöke egy hetedik ideiglenes engedélyt kapó lerakót is említett, a tiszavasvárit, de arról a debreceni környezetvédelmi felügyelőség dönt majd, miután Szabolcs észak-nyugati térsége odatartozik.

Kósa Tímea, az uniós program megvalósításában feladatokat ellátó nyírségi területfejlesztési és környezetgazdálkodási ügynökség igazgatója az MTI munkatársának kérdésére válaszolva elmondta: az 1999-ben indult projekt első, 9,3 milliárd forint értékű beruházásainak, a kisvárdai és a nagyecsedi lerakónak, illetve a nyíregyházi válogatónak “előre nem látható akadályok miatt csúszott el az eredeti átadási határideje”.

Terület kisajátítási gondot említett, ami szerinte “jogharmonizációs hiányosságból adódik”. Ugyanakkor azt is elismerte, hogy “nem kis nehézség a programban résztvevő 240 települési önkormányzattal egyeztetni”, például a decemberi módosítást 20 helyhatóság még mindig nem hagyatta jóvá képviselőtestületével.

Az igazgató a beruházás második ütemének műszaki tartalmáról annyit közölt, később hagyják jóvá és nyújtják be a pályázatot az EU-hoz.

Ajánlott tartalom

Kék bolygó – A talajmegújító gazdálkodással egészségesebb élelmiszerhez juthat a fogyasztó

A talajmegújító mezőgazdaság, a no-till technológia alkalmazása nem csak a talajeróziót csökkenti és a talaj vízmegőrző képességét javítja, hanem a fogyasztók is egészségesebb élelmiszerekhez juthatnak általa - hangzott el Áder János volt államfő, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke Kék bolygó című podcastjának hétfőn közzétett legújabb, a legnépszerűbb videómegosztó portálon is elérhető adásában.