Egy amerikai kutató szerint az Antarktisz sötétben élő, kutya nagyságú dinoszauruszainak csontszerkezete ugyanolyan, mint a világ más tájain talált őshüllőké, így az életmódjuk sem térhetett el fajtársaikétól.
A dinoszauruszok csontjai gyakran tartalmaznak növekedési gyűrűket, pontosabban vonalakat, amiket a paleontológus szakma LAG-nek (Lines of Arrested Growth) nevez. Ezeket a lassú és gyors növekedési periódusok hozzák létre, így számos dinokutató a növekedési gyűrűk segítségével számítja ki az őshüllők korát. Holly Woodward, a Montanai Állami Egyetem doktoranduszhallgatójának kutatás így ellentmond annak a 13 évvel ezelőtti vizsgálatnak, mely szerint az Antarktisz dinoszauruszainak némelyike a sötét hónapokat téli álomba merülve vészelte át, míg mások egész évben aktívak voltak. Az életmódbeli különbségre az 1998-as tanulmány szerzői (két ausztrál és egy dél-afrikai kutató) szerint az évgyűrűk megléte vagy hiánya alapján lehet következtetni, írja az EurekAlert.
Woodward a Melbourne-i Múzeumban 17 olyan dinoszaurusz csontszövetét vizsgálta, amelyek a 122 millió és 100 millió évvel ezelőtti periódusban éltek a Déli-sarkon. Egy kivételével a dinoszauruszok növényevők voltak. A kutatásban részt vett a 13 évvel ezelőtti csontelemzéseket végző három tudós is. A vizsgálat az összes dinoszaurusznál kimutatta az évgyűrűket, kivéve egy fiatal egyedet, amelyik az egyéves kort sem élte meg.
Mivel a korábbi hibernációs hipotézis a LAG-ek meglétén vagy hiányán alapult, a legújabb kutatás megcáfolta az elméletet. “Az egységes csontszerkezet megmagyarázza, hogy miként voltak képesek a dinoszauruszok 160 millió éven át uralni a Földet. Amennyiben élettanilag valami különbséget szeretnénk keresni az őshüllők között, ezt az extrém körülmények között élő dinoszauruszoknál találhatnánk meg a legnagyobb valószínűséggel. A csontszövetek tanúsága szerint viszont az antarktiszi dinoszauruszok élettanilag nem különböztek a világ más pontjain élő fajtársaiktól” – hangsúlyozta Holly Woodward, rámutatva: a ma élő állatok csontszövetének vizsgálata arról tanúskodik, hogy az évgyűrűk évente képződnek, függetlenül attól, hogy milyen szélességi fokon és milyen éghajlaton élnek.
“A fa évgyűrűihez hasonlóan a LAG-ek az állat életkoráról tanúskodnak, így hiányuk arra utal, hogy az adott dinoszaurusz egyévesnél fiatalabb volt” – fogalmazott Holly Woodward. Hozzátette: kutatásai nem jelentik azt, hogy a Déli-sarkon élő dinoszauruszoknál nem alakultak ki sajátságos életmódbeli alkalmazkodási mechanizmusaik, ám ezek nem hagytak nyomot a csontszövetben.