Megtörheti a jeges-tengeri táplálékláncot a jégsapka olvadása

Kanadai kutatók az 1980-as évek vége óta vizsgálják a Jeges-tenger legnagyobb medencéjének, a Kanadai-medencének a vízminőségét. Fiona McLaughlin, a kanadai Óceántudományi Intézet kutatója szerint már kimutatható, hogy a jégolvadás következtében a vízben csökken az aragonit-koncentráció, ami veszélyezteti a mészhéjúak páncélképződését. A leginkább érintett élőlények a tengeri pillangók és a tengerfenéki kagylók – mondta McLaughlin.
A páncélosok számának csökkenése ugyanakkor veszélyezteti az egész táplálékláncot, hiszen a páncélosok jelentik a halak, azok pedig a fókák és medvék fő táplálékforrását. “A jeges-tengeri tápláléklánc igen rövid, ezért nagyon sérülékeny” – magyarázta a tudós.
A Nature brit tudományos folyóiratban szeptember végén megjelent, Planetary boundaries (Bolygónk határai) című cikkből kiderül, hogy a Jeges-tenger jégborításának olvadási üteme már kiszakadt a tudósok által jósolt sávból, és “szabadesésbe” ment át.
Október közepén egy kutatócsoport arra a következtetésre jutott, hogy az Északi-sark nyári jégsapkája 20-30 éven belül teljesen elolvad.

Ajánlott tartalom

Az elmúlt 30 év egyik legnagyobb szúnyograjzására számítanak a kutatók a Balatonnál

Szerencsére „csak” a balatoni árvaszúnyog-helyzetről van szó – ezek a rovarok ugyan nem csípnek, tömeges jelenlétük mégis lehet kellemetlen a kutatók szerint.