Megvannak a vörösiszap-katasztrófa felelősei

A kolontári vörösiszap-katasztrófát vizsgáló parlamenti vizsgálóbizottság jelentése szerint a MAL Zrt. vezetői és a regionális környezetvédelmi hatóság a felelős a tragédiáért. A végleges jelentés valószínűleg október közepére készül el.

Kepli Lajos, a testület jobbikos elnöke tegnap a Magyar Televízió A lényeg című műsorában azt mondta: a bizottság jelentésének megállapításai szerint nem természeti, hanem ipari katasztrófa történt tavaly október 4-én. A politikus elmondta: az elmúlt 10 hónap vizsgálatai alapján a bizottság szerint a történtekért a létesítmény üzemeltetője, illetve a környezetvédelmi hatóság tehető felelőssé. A képviselő nevek említése nélkül annyit mondott, hogy a testület által elkészített jelentésből kiderül: szerintük a cég vezetőit büntetőjogi felelősség terheli, ezért a dokumentumot eljuttatják a Nemzeti Nyomozóirodának is. Mint mondta, a felsővezetői döntések között van hibás döntés és mulasztás is.

 
Kepli Lajos ma azt közölte: elég kicsi a valószínűsége annak, hogy a héten elkészüljön a végleges jelentés, de ez három héten belül bármikor bekövetkezhet. A dokumentum nyilvánosságra hozásának pontos időpontjáról a politikus nem tudott tájékoztatást adni. Mint elmondta, a mintegy ötvenoldalas dokumentumot az érintett tárcáknak – a többi között a Vidékfejlesztési Minisztériumnak, a Belügyminisztériumnak, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumnak -, valamint az érdekelt feleknek, így a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt.-nek is meg kell küldeniük egyeztetésre. A jelentésnek az érintettek véleményét kötelezően tartalmaznia kell. Kepli Lajos hozzátette, hogy a testület mandátuma október végéig szól, eddig a dátumig bezárólag kell az Országgyűlés elé terjeszteni a jelentést. Közlése szerint több meghallgatást nem terveznek.

 

 
Október végéig tartanak az utómunkálatok a térségben
A vörösiszaptól megtisztított területeken október végéig tartanak az utómunkálatok, a Marcal folyó pár kilométeres szakaszáról kikotort szennyezett anyag vár még elszállításra – mondta Szabó Csaba, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) miniszteri megbízottja. Néhány járulékos feladat van még hátra, ezek közül kiemelte a kolontári halastó medréből kikotort és szikkasztott vörösiszap beszállítását és a Marcal folyó medrének kotrásából származó szennyezett anyag elszállítását a kijelölt helyre. Október végén úgy hagyjuk itt a területet, hogy minden készen van – jelentette ki. Emlékeztetett, hogy az egy évvel ezelőtt történt gátszakadáskor összesen csaknem 1300 hektárt öntött el a vörösiszap, ebből a mentesítés során 758 hektárnyi mezőgazdasági területről kellett eltávolítani az összegyűlt lúgos anyagot. A munkálatok 19 Veszprém és Vas megyei települést érintettek. Szabó Csaba közlése szerint a talajanalízis 140 hektáron mutatott talajhibát – túl magas pH-értéket, magasabb krómtartalmat -, ezeket a területeket szarvasmarhatrágyából előállított, magas szervesanyag-tartalmú komposzttal kezelték. Hektáronként 25 tonna talajjavító anyagot juttattak a termőföldekre – tette hozzá.

 
Nagy eredménynek nevezte, hogy nincs szükség a termelés korlátozására, a gazdák bármit termeszthetnek a vörösiszap-katasztrófát követően helyreállított termőföldeken. A VM külterületek mentesítésével megbízott szakembere szerint az energianövények termesztése új lehetőséget jelent a gazdálkodók számára, nemcsak az ajkai térségben, hanem az egész országban. Utalt arra, hogy óriási energiákat, pénzeszközöket kellett megmozgatni a mentesítési munkálatok elvégzéséhez, amelyeket a legmostohább időjárási viszonyok között is folytatni kellett.
Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) honlapján található költségtáblázat szerint a VM hatáskörébe tartozó mentesítési feladatok összes költsége 21,2 milliárd forint. Az összesítésben a Mecsekérc Zrt. kármentesítési feladataira 17,8 milliárd forintot írnak, amelyből 9,4 milliárd szerepel a még kifizetésre váró tételek között.
A Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi Zrt. Ajka melletti iszaptározójának gátja tavaly október 4-én szakadt át. A vörösiszap három települést öntött el, Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhelyt. A katasztrófa következtében tíz ember vesztette életét, mintegy százhúszan kerültek kórházba, több száz ház vált lakhatatlanná.

Ajánlott tartalom

Kék bolygó – A talajmegújító gazdálkodással egészségesebb élelmiszerhez juthat a fogyasztó

A talajmegújító mezőgazdaság, a no-till technológia alkalmazása nem csak a talajeróziót csökkenti és a talaj vízmegőrző képességét javítja, hanem a fogyasztók is egészségesebb élelmiszerekhez juthatnak általa - hangzott el Áder János volt államfő, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke Kék bolygó című podcastjának hétfőn közzétett legújabb, a legnépszerűbb videómegosztó portálon is elérhető adásában.