Méhek segítségével működhet hatékonyabban a napelemes rendszer

Dél-koreai kutatók szerint a táplálékot kereső méhek viselkedését szimuláló algoritmus segítségével lehetne létrehozni egy új, hálózatformáló invertert – számol be a PV Magazine. Az Inha Egyetem munkatársai a mesterséges méhkolónia (ABC) algoritmus alapján dolgozták ki a koncepciót. Ez az algoritmus a mézelő méhcsaládok táplálékkereső viselkedését utánozza, a rendszer a jobb megoldások felé halad, miközben a rossz megoldásokat elhagyja. A hálózatformáló inverterek állítható feszültséget és frekvenciát alakítanak ki, és hagyományos szinkrongenerátorok nélkül is képesek mikrohálózatokat működtetni. Az ilyen eszközök a hálózati szinkronizálás javításában is segíthetnek. A javasolt konstrukció optimálisan működhet mind hálózatra kapcsolt, mind szigetüzemű körülmények között. A rendszer egy FOPI (Fractional Order based Proportional–Integral) szabályozót használ, ez nagyobb szabadságfokkal rendelkezik a hagyományos PI-szabályozókhoz képest. A vezérlő úgy is működhet, hogy segítse az algoritmust a szükség szerinti gyors leállásban. Ez gyorsabbá és hatékonyabbá teszi az algoritmust más különböző optimalizációs megoldásokhoz, így a PSO-hoz (Particle Swarm Optimization) képest.

A vezérlők minőségi adat üzemmódban dolgoznak, és állítólag segítenek az inverternek megtalálni az optimális megoldást. Működésüket különböző forgatókönyvek, például eltérő szigetelés-hálózat visszakapcsolási idők mellett szimulálták, és teljesítményüket terhelésbeli változásokkal, valamint a hálózati paraméterek alakításával tesztelték.

A szimuláció révén a szakemberek felmérték a döntő fontosságú paramétereket, így például a frekvenciát és a feszültség data qualityjét, illetve hogy a valós és a meddő teljesítmény a kívánt időtartamon belül elérik-e az egyensúlyi állapotot vagy a megengedett tartományt. A kutatók a teljesítményt kielégítőnek találták minden terhelési szint esetében.

Ajánlott tartalom

Nem várt eredményre jutottak a napelemek vizsgálatakor

Az indiai kutatók szerint a tetőtéri napelemek nappal növelhetik, éjjel pedig csökkenthetik a városi hőmérsékletet, miközben befolyásolják a légkör dinamikáját és a légszennyezettséget.