Melyik fűtési rendszert válasszuk passzívházhoz?

Hohó, mondhatja néhány olvasó – aki előtanulmányokat folytatott már az interneten – egy passzívházba kell fűtés? Sajnos igen, a hazai éghajlat mellett mindenképpen. Egy nem lakott passzívházban a fagymentesen tartáshoz valóban nem szükséges fűtés, ebben is jelentősen különbözik egy hagyományos építésű háztól.

De aki passzívházat épít, az általában lakni is kíván benne, így el kell fogadni, hogy a komfortérzéshez minimálisan szükséges hőmérséklet biztosításához sajnos fűteni kell, bár sokkal kevesebbet, mint más épületeknél megszokhattuk.
Általános szabályként elmondható, hogy a passzívház fűtési energiaigényének 1/3-át a nyílászárókon át érkező napenergia, 1/3-át a személyek és berendezések hőleadása, 1/3-át pedig valamilyen hagyományos hőtermelő fogja biztosítani.

 
Milyen hőleadókat használnak egy passzívházban?

–         A légkezelő berendezés elosztó csőrendszerén keresztül a fűtési energia egy része szétosztható az épületben, de szükséges lesz kiegészítő fűtés a tartózkodási célú helyiségekben. Ezt a megoldást akkor alkalmazzák, ha tisztán villamos fűtéssel működtetik az épületet. Két előnye van mindössze, a fajlagosan alacsony bekerülési költség és a karbantartás-mentesség, hátrányát – a relatíve magas fűtési számlát – viszont évtizedekig „élvezhetjük”.

–         Az előző megoldás kiegészítőjeként elektromos fűtőpanelek, amelyek „viszonylag” olcsóak (jogos kérdés a mihez képest?), üzemeltetésük viszont magasan a legdrágább.

–         Alkalmazhatóak radiátorok – szokatlanul kis méretek szükségesek –, de nem feltétlenül kell egy passzívházban az ablakok alá építeni őket, bárhol elhelyezhetőek. Hűtési feladatot a radiátorokkal nem tudunk ellátni, erre más megoldást kell választani (árnyékolástechnika, frisslevegő előtemperálás).

–         Padlófűtés, amelynek hűtési célú felhasználása sem szentségtörés egy passzívházban.

–         Falfűtés, amely tökéletesen megfelel a fűtési és a hűtési feladatokra is, bár sosem fogunk merni jó érzéssel egy tiplinek lyukat fúrni a falba. Későbbi lakás átrendezésnél az eltakarás egy szekrénnyel az adott rész kiiktatását jelenti a fűtési rendszerből.

–         Mennyezetfűtés (födémtemperálás), amely a passzívházak minimális fűtési/hűtési energiaigényét bőségesen fedezi a legkellemesebb sugárzó hőátadással. Óriási előnye, hogy a lakás átrendezésekor sem kerül takarásba, biztosan nem helyezünk rá új bútort, és igen ritkán akarunk bármilyen célból újabb lyukakat fúrni a mennyezetbe. A monolit betonfödém építési fázisában minimális költséggel kialakítható.
A teljes cikk itt olvasható.

Ajánlott tartalom

A 2040-es évek végéig szükség lesz a fosszilis energiára

A megújuló energia aránya 2035-ig reálisan az ötven százalékot sem érheti el, a 2040-es évek végéig egyre csökkenő mértékben, de szükség lesz a fosszilis energiára, a nukleáris energiára pedig még azután is - mondta ifj. Chikán Attila, az Alteo Nyrt. elnök-vezérigazgatója Áder János volt államfő Kék bolygó című podcastjának hétfőn megjelent, legújabb adásában, amely elérhető a legnépszerűbb videómegosztó portálon is.