Melyik megújuló energiaforrást támogatja az EU a legjobban?

A megújuló energiaforrások hasznosításába fektetett támogatásokra egyre kevésbé van szükség, hisz például a napenergia a napelemes rendszerek révén már az egyik legolcsóbb energiatermelési móddá vált.

Az Európai Bizottság által rendszeresen kiadásra kerülnek az egyes tagállamok energiaköltségeinek, az energiaszektort jellemző adók és támogatások összesítőjének értékelései. A Bizottság 2020. október végén megjelent tanulmánya (Energy costs, taxes and the impact of government, 2020, Final Report, Summary) alapján 2008-2018 közötti időszakban az 27 uniós tagállam energiaszektorba forgatott támogatásai nagyjából 66%-kal emelkedtek, és 2018-ban már összesen 159 milliárd eurót tettek ki. A támogatások legfőbb területei 2018-ban a következők voltak:

  • az energiatermelés támogatása – 85 milliárd euró értékben, melynek döntő hányadát a megújuló energiaforrások (napelemes rendszerek, szélerőművek) tették ki,
  • az energiafogyasztás támogatása – 52 milliárd euró, mely leginkább adókedvezményekből tevődött össze,
  • az energiahatékonyság növelése – 15 milliárd euró.

A megújuló energiaforrások támogatása igen nagyot emelkedett az elmúlt 10 éveben: 2018-ban az EU-27-ek 73 milliárd eurót fordítottak erre, míg 2008-ban ez csupán 22 milliárd euró volt. Természetesen érdemes azzal a párhuzamos folyamattal is számolni, hogy időközben a beépített kapacitások is többszörösére növekedtek. A megújulókon belül a legnagyobb támogatást a napelemes rendszerek élvezhették. 2018-ban ez nagyjából 28 milliárd eurót tett ki. Ugyanebben az évben a többi alternatív energiatermelési mód csak töredéknyi támogatásban részesült: a szárazföldi szélerőművek 16, a tengeriek 5, a biomassza pedig 15 milliárd eurós támogatást kapott.

Azt is tudni érdemes, hogy a megújulók támogatása először 2012-ben haladta meg a fosszilis forrásokét. A kapott támogatások legnagyobb hányada pedig a betáplálási árra vonatkozott. A 2008-2018 időszakban kifizetett megújulókra vonatkozó támogatások összértéke elérte a 612 milliárd eurót. Csak összehasonlításképpen a 22,5 GW névleges teljesítményű, a világ egyik legnagyobb erőművének számító kínai Három-szurdok-gát építésének költsége nagyjából 23 milliárd eurónak felelt meg. Ebből is látható, hogy óriási pénzek áramlottak a megújulókba.

MINEK KÖSZÖNHETŐ A TÁMOGATÁSOK FELFUTÁSA?

A megújulók támogatások folyamatos növekedése elsősorban annak volt köszönhető, hogy az Európai Unió elkötelezetten kiállt a tiszta, károsanyag-kibocsájtás mentes energiatermelés mellett, és a kezdetben, elsősorban a napelemes villamosenergia-termelésbe látta a jövőt. Ezzel szemben a Föld többi pontján valamivel később kezdték el a megújulók felfuttatását. Nagyrészt ennek köszönhető, hogy globális összevetésben Európa költi messze a legtöbbet a megújuló energiaforrások támogatására.

Az Unión belül a támogatások legnagyobb szétosztója egyértelműen Németország volt, ahol 2018-ban 29 milliárd eurót fordított erre a célra. Ez az összeg az EU-27-ben kifizetett támogatások 40%-át tette ki.
A jelentés azt is kihangsúlyozza, hogy a támogatások nélkül nem jöhettek volna létre a mai állapotok, vagyis sokkal kevesebb napelemes rendszer és szélerőmű lenne látható Európa szerte.

Ajánlott tartalom

Energiatakarékosság új-generációs típusházzal

Szinte az összes, az ÉMI szentendrei Nemzeti Mintaházparkjába tervezett 9 bemutató épület kivitelezése elindult 2024 október közepén. Ezek között a Leier Rába típusháza lesz az egyetlen olyan ház, amely nem könnyűszerkezetes technológiával épül, és amely a tervek szerint 2025. márciusára el is készül.