Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
Kapcsolódó cikkek
A minap egy energetikai fórumon felbukkanó politikus azzal állt kamera elé, hogy a hazai napelemhasználatot azért nem támogatja, mert este van szüksége áramra, és akkor nem süt a Nap.
Mivel a gyerekcipőben járó háztartási napenergia-hasznosítás azonban egyre sűrűbben cseréli nagyobbra a cipőjét, nem a sötétségbe vinnénk pusztán némi fényt azzal, hogy összeállítottunk a témában egy beruházási kisokost.
Hogyan érdemes méretezni? Napcella vagy napkollektor? És mennyi idő alatt térül meg egy-egy ilyen beruházás? Igaz-e, hogy ezen a területen is minden gyártmány kínai? Ezekhez hasonló kérdésekkel nap mint nap találkoznak az iparági szereplők. Ám mivel a témában járatlanok számára a legnagyobb gondot éppen a tájékozódás jelenti, ezért 12 pontba szedve kapaszkodókat adunk e rengetegben.
1.) Mennyit süt a Nap, és abból mennyi hasznosítható?
A nap sugárzását elektromos árammá alakító napelem teljesítménye a típustól, a sugárzás intenzitásától, hosszától, valamint a napsugarak beesési szögétől függ. Magyarországon a legnaposabb terület a Duna-Tisza közének déli fele (2000 óra/év napsütéssel), a legkevésbé napos területeket pedig az észak-keleti régió, illetve az Alpokalja jelenti (1800 óra/év napsütéssel). Egy átlagos méretű családi ház tetejére telepített, a fogyasztást akár teljes egészében kiváltani képes rendszer mérete ennél fogva lehet az egyik helyen például 2, a másikon pedig 3 kW-os is, mivel ezekből a jellemzően déli irányba tájolt, kis dőlésszögű rendszerekből Nyugat-, és Észak-Magyarországon 2100-3150 kWh, a déli területeken pedig 2300-3450 kWh energia nyerhető.
2.) Napelem vagy napkollektor – mi a különbség?
A napelemes rendszer fotovillamos elven működik, vagyis a nap energiáját félvezetők és egy generátor segítségével árammá alakítja át. A napkollektor nem villamos energiát, hanem hőt állít elő a napsugarakból. A napelemeket a fogyasztó villamos energia igényeinek kiváltására, a napkollektort pedig főként használati melegvíz előállítására, illetve fűtésre használják, vagyis zömmel a földgázfogyasztást csökkentik.
3.) Milyen hatásfokúak és hová ajánlottak a napkollektoros rendszereknek?
A napkollektorok hatásfoka függ a napkollektorok fajtáitól, és a különböző külső körülményektől is, az olcsóbb síkkollektoros rendszerek hatásfoka így a téli és nyári időjárás függvényében akár 5 és 75 százalék között is ingadozhat, miközben egy „U” vákuumcsöves, tükröket is használó – de jóval drágább – rendszer képes a 70 százalék feletti hatásfokot éves átlagban is produkálni.
A napkollektor rendszer által előállított energiát a háztartások általában használati melegvíz előállítására, illetve fűtés rásegítésre használják. Gyakori, hogy szállodák, kempingek ezt használják a medence fűtésére is, sportpályák, áruházak és irodák viszont a fűtés mellett egyre inkább a hűtés rásegítésre is használják.
4.) Mennyi idő alatt térülnek meg a napkollektoros és a napelemes rendszerek?
Előbbi rendszerek megtérülési idejét manapság 6-12 évben határozzák meg a kereskedők. De garanciát aktuálisan a legtöbb forgalmazó cég 15 évre vállal, de van, aki azt is, hogy a 25 éves élettartam során 19 évig a kollektor képes az eredeti hatásfokkal dolgozni.
A teljes cikk itt olvasható.
