A jövőben bármilyen emberi fogyasztást vagy tevékenységet egy új mértékegységgel, a vele járó szén-dioxid kibocsátás grammjával mérhetnek, és ez alól a sokáig környezetkímélőnek tartott internet használat sem jelent kivételt. De mégis, mennyire szennyező a világháló?

Mennyire környezetszennyező az internet?

A jövőben bármilyen emberi fogyasztást vagy tevékenységet egy új mértékegységgel, a vele járó szén-dioxid kibocsátás grammjával mérhetnek, és ez alól a sokáig környezetkímélőnek tartott internet használat sem jelent kivételt. De mégis, mennyire szennyező a világháló?

A Google saját honlapján olvasható beszámoló szerint egy keresés 1 kilojoule energiát vesz igénybe, és 0,2 grammos szén-dioxid kibocsátással jár. A mindennapi életből példákat merítve kiderül: egy újság kinyomtatása 850, egy pohár narancslé 1050 kereséssel ér fel. Egy adag piszkos edény mosogatógépben történő elmosása 5100 keresést jelent, egy átlagos amerikai autón megtett öt mérföldes út pedig 10 ezer kereséssel váltható ki. Érdekesség, hogy egy sajtburger 15 ezer keresést ér. Egy átlagos amerikai háztartás egyhavi fogyasztása 3,1 millió keresést tesz ki.

Mint a Google egyik alelnöke fogalmaz, az óriásvállalat nagy erőfeszítéseket tett az adatbázisai energiafelhasználásának csökkentésére. Urs Hölzle szerint valószínű, hogy a keresők számítógépe több energiát emészt fel a kereséssel, mint a Google a kérdés megválaszolásával.

Napjainkban szerte a világon több mint egymilliárd számítógép és laptop van használatban, ez a szám 2020-ra elérheti a négymilliárdot. A mobiltelefonok, PDA-k, iPodok, és a GPS eszközök működéséhez szükséges energia – nem is szólva a digitális információkat tároló adatbankokról – már így is az információs és kommunikációs technológiából, az úgynevezett ICT szektorból eredő károsanyag-kibocsátás felét teszi ki.

Ajánlott tartalom

150 ezer ügyfélnél már helyreállt az áramszolgáltatás az E.ON hálózatán

Több mint 150 ezer ügyfélnél már helyreállt az áramszolgáltatás a hétfő délutáni vihar után az E.ON Hungária Csoport működési területén. A vállalat a Dunántúl, Budapest és Pest vármegye áramhálózatát üzemelteti – ezeken a térségeken is jelentős károkat okozott a rendkívül erős hidegfront, amely helyenként 90–100 km/h-s széllökésekkel és nagy mennyiségű csapadékkal érkezett az országba.