Mennyire pörgeti a villanyszámlát a számítógépes játék?

Sokak művelik hobbiként, de akár már versenyszerűen is a számítógépes játékokat.

Sőt annak érdekében, hogy minél profibban és minél ideálisabb körülmények között játszhassanak az asztali számítógépeket olyan extra kiegészítőkkel szerelik fel, amik jelentősen megnövelik a PC-k teljesítményét. A teljesítménynövekedés ugyanakkor meglátszik az energiahasználatban is. Erről a jelenségről és a megemelkedett villanyszámlára adott válaszról fog szólni következő cikkünk.

MI IS AZ A GAMER PC ÉS AZ E-SPORT

Az e-sport nem más, mint a versenyszerűen művelt számítógépes játék, ami mára az egyik legdinamikusabban fejlődő „sportággá” és üzletté vált. Sokan vitatják ennek a tevékenységnek a sport jellegét, hisz itt nem igazán fizikai erő kifejtésére és gyorsaságra van szükség, hanem sokkal inkább szellemi és ügyességi kompetenciákra. Így leginkább a sakkhoz tudnánk hasonlítani, ami elismert sport, a különbség csak annyi, hogy ez a tevékenység az online térben zajlik.

Világszerte nagyjából 385 millió ember (többnyire fiatalok) foglalkoznak profi szinten az e-sporttal, akik a nagy versenyek előtti még felkészülési edzéseket is tartanak, és milliók által követett pénzdíjas bajnokságokon vesznek részt. Magyarországon jelenleg körülbelül 200 000 e-sportolót tartanak számon. Bármennyire is furcsának tűnik, de egy igazi „tömegsportágról” van szó, amire a Nemzetközi Olimpia Bizottság is felfigyelt olyannyira, hogy tárgyalások folynak arról 2024-es párizsi játékokon már ez is külön számként szerepelhessen.

A nézettségi mutatók pedig alátámasztják a sportközvetítési igényt, hisz 2014-ben már 205 millióan követték online az e-sportot, és ez a szám szakértők szerint évről évre 20%-kal növekszik. Ez pedig óriási potenciális vásárlóközönséget jelent a reklámozók számára. 2020-ban már 20 milliárd dolláros bevételre számítanak az e-sport közvetítésekhez köthető előfizetésekből, hirdetésekből, szponzorációkból, ajándéktárgy eladásából és fogadásokból.

MENNYIT FOGYASZTANAK A GAMER PC-K?

Számítások szerint a gamer PC-k a világ összes személyi számítógép fogyasztásának 20%-át teszik ki, míg darabszámukat tekintve csupán 2,5%-ot. Az e-sportolók naponta átlagosan 3-7 órát töltenek a monitor előtt edzéssekkel és versenyzéssel, amit kifejezetten a bajnokságok lebonyolítására alkalmas izmosabb PC-kel bonyolítanak. Ezek a gépek viszont körülbelül 3-szor, 4-szer annyi áramot fogyasztanak, mint egy átlagos számítógép.

Egy átlagos új számítógép az interneten történő barangolással, videók nézésével, kommunikációval nagyjából 100 watt energiát fogyaszt, a processzort jobban megterhelve akár 120-200 wattot is.  A számítógépes játékok hardver igénybevételtől függően akár 400- 500 watt teljesítményt is igényelhetnek. A fogyasztás növekedéséért főleg a jobb képi megjelenítést lehetővé tevő videókártya tehető felelőssé.

HOGYAN JÁTSZHATUNK KÖLTSÉGHATÉKONYAN? 

A sportként űzött számítógépes szórakozás egy profinak akár jelentős összeget is hozhat a konyhára, amiből könnyedén kifizethető az e-sport miatt megnövekedett villanyszámla. De mi a helyzet a hobbi játékosokkal? Részükre is van megoldás, amit úgy hívnak, hogy: napelem! Utóbbi csoportnak már a számítógép és a hozzá tartozó kiegészítő megvásárlása is jelentős kiadást jelent, így nem igazán boldogító tényező, ha havonta egy borsos villanyszámla is érkezik. Mindezért az ajánljuk a hobbi e-sport kedvelőinek, hogy ingatlanukat lássák el egy napelemes rendszerrel. A napelemek ugyanis lehetővé teszik, hogy nem csak a gamer PC-k áramfogyasztását tudják fedezni, hanem az egész háztartásét. Hosszú távon pedig az áramszámlán megspórolt összeget át lehet fordítani a számítógép fejlesztésébe. Így kijelenthető, hogy a napenergiába, a napelemekbe történő befektetéssel kettő legyet lehet ütni egy csapásra.

 

Ajánlott tartalom

Az épületállomány modernizációjának felgyorsításával csökkenthető drasztikusan az energiafogyasztás

Az épületekhez köthető energiafogyasztás és a szén-dioxid-kibocsátás drasztikus csökkentése csak az ingatlanállomány modernizációjának felgyorsításával, a megújuló energiaforrásokra, így a napenergiára támaszkodva lehetséges egy a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) részvételével zajlott kutatás szerint – tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága az MTI-t.