Először is ki kell jelentenünk, hogy a ház valóban zöld.

Mennyire zöld a törökbálinti Telenor ház?

Először is ki kell jelentenünk, hogy a ház valóban zöld.

Ez már messziről is határozottan látszik. Azzal már kicsit vitatkoznánk, hogy mennyire olvad bele a tájba írja a Greenpolis. Mert bár előnyére válik, hogy alacsony épületről van szó, ami inkább széltébe mint magasba terjeszkedik, számunkra azért mégiscsak nagyon elüt a környező domboktól és erdőktől: mi szögletesnek és kicsit ridegnek látjuk. Belülről aztán már más kép fogadja a látogatót: világos, tágas terek, sok ablak, barátságos és felfrissítő dizájnbútorok.
Előrebocsátva néhány adat:

* Ház energiafogyasztása: 5-6 GWh/év
* Ebből zöld áram: 1,8 GWh (2010)
* 1 MW teljesítményű hőszivattyú: 180 darab, száz méteres mélységben elhelyezett hőszondából nyeri a 15 fokos földhőt
* 168 m2 napkollektor (melegvíz)
* Teljeskörű szelektív hulladékgyűjtés
* Intelligens épületirányítás
* Környezetvédelmi kampány munkatársak felé: Közepes
* Környezetvédelmi kampány közvélemény felé: Visszafogott

Az első, ami felmerült bennünk a székházról hallva, a közlekedés kérdése volt. Hiszen aki Törökbálintra visz több száz munkahelyet, az forgalmat, sarkosan fogalmazva környezetszennyezést indukál. Mint megtudtuk azonban, a közlekedésből adódó CO2 szennyezés nem éri el a vállalat összes kibocsátásának 6%-át. És figyelnek arra, hogy ez ne is legyen több: a cég ingyenes buszjáratot biztosít, sokan biciklivel járnak, és önkéntes telekocsi rendszer is működik. Vagyis a dolgozók összeállnak, és hozzák-viszik egymást reggel és este. Ez szerintünk megérdemel egy jó pontot, bár dicséretet csak akkor kaphatnának, ha maguk is ösztönöznék a telekocsit, segítenék a szerveződést. Ebben Halmay Richárd is egyetértett velünk, de mint mondta, erre most nem jut elég energiájuk.

Ehelyett ugyanis azokra a feladatokra koncentrálnak, amivel nagyobb mértékű kibocsátás-visszafogást tudnak elérni. A házon ott spórolnak energiát, ahol csak tudnak: itt működik például Magyarország második legnagyobb hőszivattyúja. Az így nyert 15 fokos földhőt télen fűtésre, nyáron hűtésre használják. Meglepő, de a szivattyú télen 100%-ban fedezi az energiaigényt, nyáron viszont kiegészítésre szorul, mert az épület hűtése több energiát kíván, mint a fűtése. Klímaberendezések helyett környezettudatos megoldást választottak a belső hőmérséklet szabályozására: a mennyezetre épített és álmennyezettel elfedett csőrendszerben keringő víz gondoskodik megfelelő melegről.
A melegvizet napkollektor segítségével állítják elő, ami becslések szerint 120-160 tonnával csökkenti az éves szén-dioxid kibocsátást, és évente körülbelül 0,3-0,4 GWh energiát spórol.

Az energiafelhasználás minimalizálása érdekében a házat intelligens rendszer vezérli: jelenlétérzékelők működtetik nem csak a világítást, de a fűtést és a hűtést is. Így amikor senki nem tartózkodik egy helyiségben, az nem is fogyaszt semmi energiát. Az irodai gépeket központilag használják: szervezeti egységenként (unit) 1 eszköz áll rendelkezésre nyomtatásra, faxolásra és másolásra.
Példamutató a ház szelektív hulladékgyűjtési rendszere: a leggyakoribb szemétfajtákat (papír és kommunális) minden szervezeti egységben külön gyűjtik, az egyéb hulladékot pedig minden emeleten 2-2 gyűjtőszigetnél lehet kidobni. (Megtudtuk pl., hogy van CD/DVD megsemmisítésére alkalmas berendezés is.)
Minden iroda achilles-sarka az őrületes papírfelhasználás. Ezt saját szemünkkel sajnos nem tudtuk megfigyelni, de Halmay Richárd szerint ők nagyon takarékosak a papírral: csak a legszükségesebbek iratokat nyomtatják ki, a munkafolyamat legvégső fázisában. És mindent kizárólag újrapapírra!
A legtöbb energiát a Telenornál az informatikai rendszer és a hálózat üzemeltetése nyeli el. Ez utóbbit is innovációval, a magújuló energiaforrások kiaknázásával igyekeznek csökkenteni. Bázisállomásaik ellátásához napelemes, szélturbinás és földhős megoldásokat is tesztelnek, a hűtésről pedig természetes úton, szabadlevegős technikával gondoskodnak.

Telenor ház

A sok jó eredmény és példaértékű kezdeményezés hallatán feltámadt bennünk a kíváncsiság, tudják-e vajon a munkatársak, milyen házban is dolgoznak, mi mindent tesz a cég az energia-megtakarítás érdekében. Természetesen erről sem feledkeztek meg: minden új kollégával megismertetik az épület jellegzetességeit, környezetvédelmi oktatás keretében pedig szó esik a klímaváltozásról, a vállalatok felelősségéről és cselekvési lehetőségeiről, valamint a cég programjairól (pl. belső kampány az irodai berendezések és fényforrások energiafogyasztásának csökkentésére). A Telenor belső hálózatán külön környezetvédelmi oldal is elérhető, ahol hírek és cikkek találhatók a témában.
A cégen belül tehát úgy tűnik, tényleg megjelenik a környezetvédelem témája, a külvilág felé érzésünk szerint azonban mégsem kap elég nagy hangsúlyt. Hiányoljuk kicsit a közvéleményt (vásárlókat?) célzó kampányokat: bár léteznek telefonbegyűjtési akciók (pl. régi telefonok beszámítása), mi mégis el tudnánk képzelni ennél kicsit többet is. Talán sikerült a beszélgetés során tippeket adnunk Halmay Richárdnak…

Mindent összevetve pozitív élményekkel hagytuk el Törökbálintot, örülünk, hogy bepillantást kaptunk az energiatudatos iroda egyik itthoni mintapéldányába. Sajnos még kevés az itthoni példa arra, hogy egy cég ennyire odafigyeljen a környezetbarát működésre. Ne gondoljuk persze, hogy a Telenort az elhivatottság készteti erre. De ha gazdasági érdekeit követve vált innovatív technológiákra, amelyekkel magának költséget, a környezetnek pedig károsodást takarít meg, annak mindenképp örülnünk kell. És várjuk, hogy ez másoknak is leessen.

Ajánlott tartalom

Zöld akkumulátort fejlesztenek Bécsben

Az Osztrák Technológiai Intézet – 18 projektpartnerével közösen – az akkumulátorgyártás kizöldítését kutatja bécsi központjában az Európai Unió HORIZONE programja keretében. A cél, hogy újrahasznosított anyagokból állítsanak elő akkumulátorokat, de alternatív nyersanyagokkal is kísérleteznek majd. Az új technológiáknak köszönhetően csökkenhet az európai akkumulátorgyártás függősége a külföldi nyersanyagoktól.