Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
A magyarországi házak harmada pazarolja az energiát, de mit jelent mindez forintosítva, és mennyit lehet spórolni a felújítással? Egyáltalán megéri-e belevágni ebbe, akár hitelből is?
Egy közelmúltban közzétett felmérés megerősítette azt, amit eddig is lehetett sejteni: Magyarországon a családi házak egyharmada energiapazarlónak számít. A helyzet a nyugati megyékben ennél kicsit jobb, a keletiekben viszont még kedvezőtlenebb. A Fenntartható Otthon névre hallgató szervezet több száz ingatlant vizsgált át az elmúlt hónapokban, és kiderült, hogy az „A+” fokozottan energiatakarékos minősítéstől az „I” rossz kategóriáig terjedő tízes skálán a vizsgált családi házak 9 százaléka a „H” gyenge, 24 százaléka pedig a „G” átlagos alatti minősítést ért el. Mindez azt mutatja, hogy a családi házak harmada kimondottan korszerűtlen mind szigetelési, mind épületgépészeti szempontból. A legtöbb felmért ingatlan „F” energetikai besorolást kapott, míg a legjobb „A” kategóriába alig egy-két százalék tartozott. Állapottól függően akár a teljes felhasznált energia fele-kétharmada is kárba veszhet a családi házaknál, az elpazarolt energiának pedig szintén nagyjából kétharmada a falakon, tizede az ablakokon-ajtókon, további tizede pedig a födémen keresztül távozik. Mindezen természetesen lehet segíteni, hiszen már egy szigeteléssel is akár 50 százalékos megtakarítás érhető el az energiafogyasztásban, egy nyílászárócserét, illetve fűtéskorszerűsítést magában foglaló beruházással pedig akár 65-80 százalékkal is csökkenthető a fogyasztás. Igen ám, csakhogy az ilyen beruházások alsó hangon is több százezer forintba kerülnek, illetve inkább jó pár millió forintba. Kérdés, hogy mindez mennyire térül meg, mennyi pénzt lehet ezzel spórolni a rezsin? Illetve akinek nincsen hirtelen ennyi pénze, hogyan vághat bele egy ilyen beruházásba, egyáltalán megéri-e hitelből így fejleszteni a lakást?
Akkor számoljunk csak!
Egy átlagos családi ház esetében a tapasztalatok szerint csak hőszigetelést vagy csak nyílászárócserét tartalmazó beruházást 700 ezer forint – 1,3 millió forint közötti összegből ki lehet hozni, egy szigetelést és ajtó-, valamint ablakcserét is magában foglaló korszerűsítés költségvetése 1,5-2,5 millió forint között lehet. Ha egy olyan komplex, teljes körű energetikai beruházást szeretnénk a házban, amely az előbbiek mellett fűtéskorszerűsítést és/vagy napkollektort is tartalmaz, akkor 2,5-3,5 millió forint lehet a végső számla. Hozzá kell tenni, hogy ezek az adatok átlagos értékek, s így jelentős eltérések mutatkozhatnak az adott ingatlan méretének, a nyílászárók számának, illetve egyéb változóknak a függvényében. Egy korábbi felmérés szerint az átlag magyar család évi 400-600 ezer forintot költ rezsire, ennek túlnyomórészét, körülbelül 75 százalékát a fűtés teszi ki. Egy olyan családi háznál, amelynek az éves fölgáz- és áramfogyasztása körülbelül félmillió forintra rúg, az akár 50 százalékos energiamegtakarítást eredményező hőszigeteléssel elérhető spórolás akár 100-200 ezer forintot is kitehet, míg a nyílászárócsere 50-100 ezer forinttal csökkentheti a rezsiköltségeket. Az ablakcsere és a szigetelés utáni fűtés-korszerűsítéssel, vagy megújuló energiás beruházással további 100-150 ezer forintnyi megtakarítás érhető el.
A tapasztalatok azt mutatják, hogy a legnagyobb energia-megtakarítást és a legkedvezőbb megtérülési időtartamot a komplex, valamennyi opciót – hőszigetelés, nyílászárócsere, épületgépészet – tartalmazó felújítással, korszerűsítéssel lehet elérni. Látszik tehát, hogy mekkora összegeket lehet spórolni a ház energetikai felújításával, de vajon ez akkor is megéri, ha hitelből finanszírozzuk a beruházást, és fizetjük a törlesztést? Lakásfelújításra a legkézenfekvőbb, ha lakástakarékkal kombinált hitelt veszünk fel, ez után ugyanis 30 százalékos állami támogatás is jár. Az egyik piaci szereplő készített is egy összetett példaszámítást arra vonatkozóan, hogy mennyibe kerül és mivel jár egy hitelből fedezett energetikai korszerűsítés.
A teljes cikk itt olvasható.
