Olcsó húsnak híg a leve tartja a mondás. Igaz ez a napelemekre is.

Mennyit költsek napelemekre?

Olcsó húsnak híg a leve tartja a mondás. Igaz ez a napelemekre is.

Mivel ennek gazdasági és a környezeti szempontból is többszörösen is megihatjuk a levét. Az alábbi cikkben ismertetjük azokat a tényeket, amik felhívják a figyelmet arra, hogy miért is nem érdemes a napelemeknél is a legolcsóbb típusokat megvásárolni.

A PROBLÉMA HÁTTERE

Korábbi cikkünkben ismertettük, hogy általában milyen anyagokból épülnek fel a napelemek, viszont ezektől az anyagoktól gyakran eltérnek egyes cégek annak érdekében, hogy a gyártásba fektetett energián, alapanyagárakon spóroljanak, és így a piacot is olcsó termékekkel tudják elárasztani. A technológia dinamikus fejlődése mellett ez a tényező az, ami az utóbbi évtizedben lenyomta az árakat a napelempanelek piacán. Ez viszont kockázatokat is rejt magában! A napelemek utóéletének követésével már több ország és szervezet is foglalkozik világszerte. Egy 2016-os Japánban történt felmérés szerint 2040-re az országban nagyjából 800 000 tonna hulladékot jelentenek majd az olcsó napelemek. Hasonló kutatást végzett az IRENA (International Renewable Energy Agency = Nemzetközi Megújulóenergia Ügynökség) is, mely megállapította, hogy 2050-re világszinten ez a mennyiség elérheti a 78 000 000 tonnát is.

AZ OLCSÓ NAPELEMEK HÁTRÁNYAI

Az olcsóbb nyersanyagok a legtöbb esetben nem, vagy csak komolyabb energiabefektetéssel hasznosíthatók újra, ezért vélhetően a napelem elromlását követően lerakott hulladékként végzik. Ezzel pedig megkérdőjelezhetővé válik a napelemes rendszerek környezetbarát jellege is. A másik probléma már a használhatóságból és annak időtávjából ered. Általánosan kijelenthető, hogy az olcsóbb napelemeknél gyakrabban jelentkezik hiba, sérülékenyebbek és előbb válik szükségessé cseréjük, mert nem hozzák az elvárt teljesítményt. Ez pedig a beruházás szempontjából nem igazán megtérülő. A minőségi napelemekkel ellentétben –, amelyek akár két évtizednél is tovább tudnak megfelelően működni, – az olcsó panelek csupán 4-5 évig képesek teljesítőképességük maximumán működni. Így gyakorlatilag 4 garnitúra olcsó napelem ér fel a korábban drágábbnak vélt panellal szemben. A megspórolt minőségi alapanyagok hiánya miatt az időjárásnak való kitettség (Pl.: jégeső, beázás elleni ellenállóképesség, hőhatásnak való ellenállás) is komoly károkat okozhat a napelemekben és szükségessé tehetik az idő előtti cserét.

A napenergia tehát tényleg az egyik legolcsóbb energiaforrássá vált napjainkban, viszont érdemes a minőségre is odafigyelni! Ne a legkedvezőbb árú napelemeket vásároljuk meg, hanem a megbízható referenciákkal és kiforrott technológiával rendelkező gyártók eszközeit!

Ajánlott tartalom

Jó hír annak, aki napelemes állami támogatásra pályázna idén

A kormány tervei szerint még az idén pályázatot hirdet azoknak, akik korábban háztartási méretű napelemes kiserőművet telepítettek és most szeretnének energiatárolót is feltenni.