Mennyivel hatékonyabb az úszó napelem?

A napelemek vízfelületeken való alkalmazása már nem új dolog, de amit egy Albán víztározónál terveznek az igen.

Albánia is elkötelezett a megújuló energiaforrások minél intenzívebb használata mellett, ezért olyan projektet tervez a közeljövőben megvalósítani, ami példaértékű lehet az egész világ számára.

A FORRADALMI ELKÉPZELÉS

Albánia a közelmúltban megállapodást kötött az Ocean Sun nevet viselő norvég, megújuló energia területén tevékenykedő vállalattal a Banja víztározó vízfelszínén történő naperőmű megépítésére. A tervezett naperőmű 4 db egyenként 500 kW-os panelcsoportból épül fel, így összteljesítménye 2 MW lesz. Az építmény egyik különlegessége, hogy egy ugyancsak norvég cég (Statkraft) által épített vízerőmű gátja mögött építik fel, ezzel pedig maximálisan kihasználásra kerül a terület megújulóenergia-potenciálja. A vízerőmű 2017-ben kezdte meg működését 73 MW-os kapacitással. A vízenergia területén is folytatódik a fejlesztés, mert egy újabb gátrendszerrel a vízerőműteljesítményt további 183 MW-tal növekszik majd. A jelenlegi duzzasztógát magassága 80 m, a mögötte felhalmozódott vízfelület nagysága pedig 14 km2, ami gyakorlatilag korlátlan teret enged a további napelemes fejlesztéseknek.

A kialakításra kerülő vízi napelempark tulajdonképpen kísérleti jelleggel épül. Amennyiben a mért eredmények megfelelőek, akkor elképzelhető, hogy a technológiát más országokban is alkalmazzák majd. Az viszont már az előzetes vizsgálatok során is bebizonyosodott, hogy a vízre fektetett napelemekre kedvezően hat a nedves közeg, a vízhűtésnek köszönhetően ugyanis nagyjából 15 %-kal hatékonyabban tudnak működni a panelek, mint a háztetőre szerelt társaik. További nagy előnye az úszó napelemes rendszereknek, hogy a vízfelületen bárhová elszállíthatók, illetve a sík felszín miatt szinte nincsenek fizikai akadályok a méretezésben. Az albánok pedig igen büszkék lehetnek teljesítményükre, ami nem csak saját fejlődésük szempontjából, hanem világszinten is kirívó. A Földön eddig összesen csak 4 országnak sikerült az energiatermelésben a megújulók részarányát 98 %-ra emelni. Ezzel pedig kiszorította az energiamixben a fosszilis energiahordozókat.

MIRE KÉSZÜLNEK MÉG AZ ALBÁNOK?

Albánia energiapolitikai berendezkedését is teljesen meg kívánja változtatni. Az ország 2025-ig liberalizálni kívánja a villamosenergia-piacát, ezzel pedig versenyre buzdítani a szolgáltatókat és beruházókat. A szóban forgó vízerőmű is ilyen módon jött létre. A gát építésének költségeit teljes egészében a Statkraft fedezte, viszonzásképpen az Albán állam a működtetési jogokat is átruházta a vállaltnak. A privatizációs folyamatokra alapozva Albánia 2030-ig nagyjából 3,5 milliárd dollárnyi beruházással számol.

Az országban számos vízerőmű működik, köztük a legnagyobbak a Drin folyón emelt duzzasztógátak. A jövőben viszont a vízenergia területén Albánia inkább a kisebb kapacitású gátak kialakítását szorgalmazza, melyek inkább lokális igényeket elégítenek ki, illetve ezek megépítése és üzemeltetése is sokkal kevésbé terheli majd a környezetet. Emellett természetesen a napenergia kapacitásait is növelni szeretné az Albán állam. Jelenleg 11 kisebb napelempark kialakítása van tervben, melyeknek összteljesítménye nagyjából 2 MW-ra tehető. A megújuló energiába történő befektetésekkel az ország hamarosan energiaimportőrré is válhat kiszolgálva ezzel a szomszédos államok energiaigényét.

Ajánlott tartalom

Tetők, amik történelmet írnak – díjazták a legjobb hazai kivitelezőket és tervezőket 2025-ben

1989 óta minden évben meghirdeti az Épületszigetelők, Tetőfedők, Bádogosok és Ácsok Magyarországi Szövetsége az ÉV TETŐJE Nívódíj pályázatot, ahol ács, bádogos, tetőfedő és szigetelő szakkivitelezők, illetve építészek mérettethetik meg munkáikat az elismert szakemberekből álló zsűri előtt.