Mi is az a Zero Waste mozgalom?

Összefoglalóan a hulladékmentes életmód kialakítását, de fontos tudnunk, hogy a kezdeményezés ennél sokkal komplexebb. A megmozdulás például a környezettudatosság mellett hozzásegít ahhoz is, hogy teljesebb életet élhessünk. Nem szabad azt gondolnunk, hogy a környezetvédelemben való egyéni részvétel kimerül annyiban, hogy szelektíven gyűjtjük a hulladékot, és amit lehet újrahasznosítunk, ezzel megtettünk mindent és a többi a kormányok és a többi a 7,5 milliárd ember feladata. A Zero Waste mozgalomban az újrahasznosítás csak egy folyamat végállomása. A kezdeményezéssel kapcsolatos részleteket a következőkben fejtünk ki: A fő alapelv, hogy olyan termékeket vásároljunk, amelyek nem járnak felesleges, vagy nem lebomló, illetve újrahasznosíthatlan csomagolással. Tudnunk kell, hogy a legkörnyezetbarátabb szemét az, ami nem is létezik!

A hulladékmentes mozgalom megalapítója és törekvés alapelveinek lefektetője Bea Johnson, aki a következőket határozta meg életviteli célként: Szükségtelen hulladékok teljes elutasítása – vagyis vásároljunk tudatosan olyan termékeket, amik nincsenek felesleges csomagolóanyaggal ellátva. A csomagolóanyagokat úgymond haszontalan termékként hazavisszük, és ezzel felesleges hulladékot termelünk a háztartásunkban. Ezt legkönnyebben úgy kerülhetjük el, ha a megvásárolni kívánt élelmiszerek tárolásához/szállításához/fogyasztásához szükséges eszközöket (zacskókat, szívószálat, dobozt) magunkkal visszük. Szükségtelen hulladékok csökkentése – ebben az esetben az a cél, hogy minimalizáljuk életünkben a megvásárolt hulladékok mennyiségét. Szükségtelen hulladékok újrahasználata – az előző ponthoz kapcsolódva a meghatározott cél az, hogy a háztartásba kényszeresen bevitt hulladékokat, amíg lehet ismételten felhasználjuk. Például a zöldséges zacskót magunkkal tudjuk vinni egy következő vásárláshoz is.

Szükségtelen hulladékok újrahasznosítása – az előző két ponttal összefüggésben a nem kívánatos hulladékok többszöri újrahasználatát követő végső stádiumot az újrahasznosítás jelenti. Ezeknek az anyagoknak a hasznosítása közszolgáltatás keretében már szinte mindenhol elérhető. Fontos, hogy a keletkező hulladékokat szelektíven az arra kijelölt tárolókban gyűjtsük össze. Komposztálás – a háztartások egyik legjellemzőbb hulladéka a különböző zöldség- és gyümölcsmaradékok, melyek komposztálhatók. Egy komposztláda elhelyezése a családi házas környezetben a legegyszerűbb, de társasházak erkélyein, teraszain is könnyedén megoldható. Javítás – fogyasztói társadalmunk egyik nagy gyerekbetegsége, hogy úgy rendezkedtünk be, hogy berendezéseink, tárgyaink meghibásodás esetén rögtön újat vásárolunk, és ezzel szintén hulladékot termelünk. Sokkal környezettudatosabb és költségkímélőbb megoldás, ha az elromlott, eltörött tárgyakat megpróbáljuk mi magunk, vagy szakember által megjavítani. A Zero Waste mozgalom egyik markáns részét képezi a tudatos nevelés is. Ezt hol máshol lenne a legjobb elkezdeni, mint a gyerekeknél, az iskolában.

Gyakran halható. az a kifejezés, hogy „a bolygót, amin élünk csak kölcsön kaptuk utódainktól”, ezért a mi felelősségünk, hogy számukra egy olyan környezetet hagyjunk hátra, ami élhető. Kutatások igazolják, hogy a gyermekkori tapasztalatok egy életre meghatározzák az emberek működését, ezért kiemelten fontos, hogy a fiatal generáció olyan nevelést kapjon, ami nem rombolja tovább a környezetet. A szervezet oktatáson túl kiemelten fontos az is, hogy szülőként hogyan viselkedünk, milyen példát mutatunk gyermekeink számára. Mindezért létfontosságú, hogy a fiatalok közel kerüljenek a környezethez, lássák meg annak szépségét, és rádöbbenjenek, hogy ezeket az értékeket meg kell óvni. A családon belüli tudatos nevelés eszköze lehet, ha például szelektíven gyűjtjük a hulladékot, energiatakarékosan élünk, nem vásárolunk sok csomagolóanyaggal rendelkező termékeket és környezetbarát eszközöket és anyagokat használunk.