Óriási tempóban özönlik a pénz a megújuló energiaforrásokra épülő iparágakban, tavaly közel 300 milliárd dollár érkezett ide.
A legnagyobb kérdést viszont sokak számára az jelentheti, hogy milyen hatással lesz mindez a hagyományos technológiákra. Kellene tartania az olajiparnak attól, hogy a megújulók egyszer csak teljesen átveszik a hatalmat tőlük? A jelek szerint erre egyelőre nincs nagy esély, és sokkal inkább a megújulóknak van mitől tartaniuk. A közeljövőben ugyanis az állami támogatások visszaesése várható ezen a területen, ezzel pedig ismét a piacra bízzák, hogy eldöntsék a fenti kérdést.
A megújuló erőforrásokra épülő technológiák ma már a világ szinte minden pontján gőzerővel terjednek, az ENSZ által is támogatott REN21 jelentése szerint 2015-ben 285,9 milliárd dollárnyi beruházás történt ezen a területen.
Ennek a jelentőségét pedig nem csak az adja, hogy ekkora értéket még egy korábbi évben sem értek el ezek a beruházások. Legalább ilyen fontos, hogy ezzel már az egymást követő hatodik olyan éven vagyunk túl, amikor világszerte nagyobb összeget invesztáltak a megújulóerőforrás-kapacitások kiépítésére, mint a szénhidrogén-tüzelésű erőművekre.
A FEJLŐDŐK JÁRNAK AZ ÉLEN
A beruházások földrajzi eloszlása is igen érdekes. Minden jel arra utal ugyanis, hogy el kell vetni az eddigi feltevést, miszerint az új technológiák először a legfejlettebb országokban vethetik meg a lábukat. A megújuló erőforrásokra épülő beruházások legnagyobb része ugyanis Kínában történt, és bár a második helyen az USA-t találjuk, az igazi érdekességek még csak most jönnek.
Ki gondolná például, hogy GDP-je legnagyobb hányadát az afrikai Mauritánia fordítja megújuló energiaforrásokra? Őt pedig Honduras, Uruguay és Marokkó követi ezen a listán. Banglades a házakra szerelhető napelemes rendszerek legnagyobb piaca, Törökország pedig a geotermikus energiatermelés fejlesztésében lett világelső.
A teljes cikk itt olvasható.