Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
A postások olvassák le januártól az ELMŰ-ÉMÁSZ csoporthoz tartozó villanyórákat. Elmorfondíroztunk azon, hogy vajon kinek jó ez. Emellett azon is, hogy a szakmailag és informatikailag “kiokosított” postások helyett mennyivel többre mennénk az okos mérők bevezetésével, mint ahogy a skandináv és olasz példák mutatják.
Az együttműködés nyilván több szempontból is előnyös a szerződő felek számára, hiszen a Magyar Posta például a leolvasási tevékenységgel bővíteni tudja szolgáltatásainak körét, amire már csak azért szüksége van, mert a hagyományos postai küldemények száma csökkenőben van, ráadásul az idéntől megszűnik a posta állami monopóliuma. Az ELMŰ-ÉMÁSZ pedig a kiszervezéssel csökkenteni tudja a leolvasások költségeit. A milliós nagyságrendű leolvasásokra kiírt tender elbírálásánál bizonyára sokat nyomott a latba a postások helyismerete, a Posta régóta jól működő logisztikai hálózata, írja az intellimeter.blog.hu. Az persze más kérdés, hogy a kézbesítők mennyire örülnek a megnövekedett munkatehernek és azt mennyire kompenzálja az a pluszpénz, amelyet a leolvasásért kapnak. Az is kérdés, hogy a kiszervezett postai leolvasás mekkora hibahányaddal működik majd, hiszen a számlaproblémák kezelése mindig pluszköltséggel jár a szolgáltatók számára, az ügyfelek oldalán pedig még nem kevés bosszúsággal is. E tekintetben a cégek azt ígérik, hogy szakmailag és informatikailag “kiokosítják” az okos telefonokkal dolgozó postásokat.
A skandináv országokban és Olaszországban ezeken a problémákon már rég túlléptek a szolgáltatók. Bevezették az okos mérőket (smart meters), amelyek egyszerűen szükségtelenné tették a fizikai/személyes leolvasást. Az intelligens fogyasztásmérők egyszerűen az áramvezetéken vagy vezeték nélküli kapcsolaton keresztül továbbítják az adatokat az elosztóközpontokba. Nem csak a fogyasztási adatok leolvasása működik távolról, hanem szerelő kiküldése nélkül az lehet korlátozni vagy megszüntetni az áramszolgáltatást a nem fizető ügyfeleknél. Persze ez nem jelenti azt, hogy az okos mérőórákhoz a telepítés után sohasem kell személyesen kiszállniuk a szolgáltatók munkatársainak, hiszen a berendezések állapotát időnként személyesen is ellenőrizni kell, ráadásul az analóg mérőkhöz képest jóval összetettebb technológiáról van szó, ami valószínűleg növeli a meghibásodások gyakoriságát. A jelenlegi milliós nagyságrendű fizikai leolvasások számához képest azonban minimálisra tehető az okos mérési rendszerekben szükséges személyes jelenlét: a Magyar Energia Hivatal megbízásából készült okos mérési tanulmány becslése szerint az okos mérők 5 százaléka igényelne évente személyes ellenőrzést, és ugyancsak 5 százalékot kellene meghibásodás miatt szervizelni.
Ebből már sejthető, hogy milyen tetemes összegeket spórolhatnak meg a szolgáltatók az okos mérőkre való átállással. Az Európában az okos mérést elsőként bevezető olasz Enel energiaszolgáltató például évi több száz millió eurós megtakarítást ér el az intelligens fogyasztásmérőkkel. Ebben komoly tétel a leolvasások költségének csökkenése, de még nagyobb az áramlopások könnyebb felderítéséből eredő haszon, ami a leginkább motiválta az okos mérők olaszországi bevezetését. Nem elhanyagolható tényező a leolvasás pontosságának növekedése sem. A svédországi E.ON-nak például az okos mérők bevezetése óta sikerült 56 százalékkal csökkenteni a leolvasással és számlázással kapcsolatos ügyfélszolgálati hívások számát és a felére mérsékelni az úgynevezett „mérési” panaszok számát. A panaszráta alakulása a dán SEAS-NVE-nél is tízszer kedvezőbben alakult a vártnál, és nem haladja meg a 0,5 százalékot.
Az összetettebb technológia korszerűbb információszolgáltatást is lehetővé tesz, amiből a fogyasztók is profitálnak. Az okos mérők akár napon belül is küldenek pontos számlázási információkat, nem pedig hónapokkal később, becsült adatokkal. Ráadásul az okos mérők a számlainformációkon túl az áram minőségével kapcsolatban is szolgáltatnak adatokat, például a feszültségingadozásról, ami megrövidítheti az elektronikai berendezések élettartamát, így a szolgáltatók a fogyasztókkal egyidőben (vagy még hamarabb) észlelhetik a technikai problémákat, amelyeket gyorsan és költséghatékonyan el tudnak hárítani. Minderre a postások nem képesek, nem is lehetnek. Ők csak le tudják olvasni a hagyományos villany- és gázórákról, hogy hol tart az összfogyasztásunk. Ezzel nem megyünk többre, mint eddig. De ne legyünk igazságtalanok. Az okos mérőket a magyarországi villamosenergia-elosztók is tesztelik már saját szolgáltatási területeiken, fontolgatva a magyarországi bevezetést. A teszt már csak azért is időszerű, mivel az Európai Unió előírásai szerint az árampiacon 2020-ra a fogyasztók 80 százalékánál intelligensre kell cserélni a mérőórákat, amennyiben a csere gazdaságilag indokolható. Nem kell 2020-ig sem várnunk, hiszen a témában – a tesztek alapján – várhatóan 2014-ben hozza meg a döntést a kormány.
