Mi zajlik a Föld tüdejében? Megkötik vagy kibocsátják a fák a szén-dioxidot?

Amazónia fafajainak egy százaléka tárolja a hatalmas dél-amerikai esőerdők növényzete által megkötött szén felét brit kutatók becslése szerint.

Noha a térségben nagyjából 16 ezer fafaj él, a szakemberek azt találták, hogy 182 faj játszik döntő szerepet a széntárolás folyamatában. Amazónia létfontosságú a bolygó szénciklusa szempontjából, növényzete többet tárol ebből az elemből, mint bármelyik másik földi ökoszisztéma – idézte a BBC News a Nature Communications című szaklapban megjelent tanulmányt.

A trópusi erdő mintegy 5,3 millió négyzetkilométeren terül el, a bolygó növényei által megkötött szén 17 százalékát tárolja. Sophie Fauset, a tanulmány egyik szerzője, a Leedsi Egyetem kutatója elmondta, munkájuk egy 2013-as tanulmányból indult ki, amely szerint Amazónia mintegy 390 milliárdos faállományának többségét – amelyek körülbelül 16 ezer fajhoz tartoznak – 227 hiperdomináns faj teszi ki.

“A nagyságukat is számításba kellett venni: az óriásfák nagyobb szerepet játszanak a szénciklusban” – fejtette ki Fauset.

Minél nagyobb a fa, annál több biomasszát, ezen belül szenet tartalmaz, és mivel a fák sokáig élnek, évtizedekre, akár évszázadokra is magukba zárják a légköri szén-dioxidot.

A kutató arra is figyelmeztetett, hogy hiba lenne csak erre a 182 fajra koncentrálni, és olyan kiterjedt ültetési programba kezdeni, mely ezekre a fajokra épül, hogy több szén-dioxidot kössenek meg a légkörből. Fauset szerint a vizsgálat a jelenlegi állapotot tükrözi, mely könnyen változhat, és lehet, hogy a jövőben más fafajok játsszák a főszerepet a földi szénkörforgásban, ezért az őserdő biológiai sokszínűségét még fontosabb megőrizni.

“Így az esőerdő sokféle fája más-más módon tudja kezelni a környezet változásait” – hangoztatta a kutató.

Egy másik, az Environmental Research Letters című szaklapban szintén frissen megjelent tanulmány a globális szénkörforgás bonyolultságára mutat rá. Szerzői szerint az erdők globális szénkibocsátását alábecsülték eddig, mert nem vették teljesen figyelembe a fakitermelésből származó, bomló famaradékot. A Borneón végzett vizsgálat azt találta, hogy a famaradékok akár a teljes biomassza 64 százalékát is kitehetik.

Marion Pfeifer, a kutatás vezetője, a londoni Imperial College munkatársa megjegyezte, hogy a világ erdőinek hatalmas része nem elnyelője, hanem inkább kibocsátója a légköri szén-dioxidnak, amely a kivágott fák maradékainak bomlásából kerül az atomszférába.

Becsléseik szerint az üvegházhatású gázok emberi tevékenység okozta kibocsátásának mindegy negyede származik erdőgazdálkodásból, mezőgazdaságból és a földhasználat változásaiból.

Ajánlott tartalom

19 kamionnyi hulladékot szállítottak el a Pilisi Parkerdőből

A Pilisi Parkerdő több mint 1600 köbméter, azaz 19 kamionnak megfelelő mennyiségű hulladékot szállított el a Nagykovácsi, Budapest X. és XVII. kerülete térségében lévő erdőkből a tavaly ősszel elindult Tisztítsuk meg az országot! program keretében - közölte a parkerdő az MTI-vel pénteken.