Miért csípik a kormány szemét a szélerőművek?

A kormányzat nem támogatja új szélerőművek megépítését Magyarországon – ez derült ki a Nemzetgazdasági Minisztérium a Magyar Narancsnak adott válaszából.

Utánajártunk, miért csípik a kormány szemét a szélerőművek, miközben más országokban a napenergiával egyetemben óriási összegeket fordítanak a megújuló energiaforrások kiépítésére.

„Egyelőre nem látjuk pontosan, hogy a gyakorlatban milyen valós változásokkal jár majd a javasolt módosítás” – mondta a Piac & Profitnak Fülöp Orsolya az Energiaklub szakmai igazgatója annak kapcsán, hogy Lázár János miniszterelnökséget vezető miniszter módosító indítvány nyújtott be a villamosenergia-törvényhez. Eszerint a Parlament felhatalmazná az MKEH-t, hogy megállapítsa, mennyi szélerőmű építésére adhatnak ki engedélyt. A törvényjavaslat kimondja, hogy szélerőmű világörökségi és természetvédelmi területen nem építhető. Más területeken a kormány akkor engedélyezhet – nem háztartási – szélerőműveket, ha az nem veszélyezteti a villamosenergia-rendszer teljesítményét, egyensúlyát. A törvényjavaslat indoklása utal arra is, hogy a szélerőművek létesítésénél figyelmemmel kell lenni táji értékekre, területekre.

„Magától értetődik, hogy természetvédelmi területeken ne épülhessenek erőművek – de nem csak szél-, hanem egyéb erőművek sem, sőt lehetőleg hipermarketek se. Vagyis nem látjuk indokoltnak kifejezetten csak a szélerőművek vonatkozásában kihangsúlyozni ezt a szempontot” – hangsúlyozta kérdésünkre Fülöp Orsolya, aki szerint a Vértesi Erőmű éppúgy tájidegen, mint egy szélerőmű vagy akár egy villanypózna. Ezt alátámasztja az is, – mint azt a Piac & Profit is megírta, – hogy a kormányzatot különösebben nem zavarta, hogy egy külszíni fejtésű lignitbánya gondolatával kacérkodjon az egyetlen természeti világörökségi listán szereplő tájértékünk, az Aggteleki-karszt közvetlen közelében. Ráadásul, miközben a biomassza, geotermikus és napenergia beruházások beindultak az Európai Unió által nyújtott támogatásoknak köszönhetően, nincs magyarázat arra, hogy miért éppen a szélerőművek „csípik” ennyire a kormány szemét – ha csak azért nem, mert erre a célra nincsenek külön uniós pénzek. (Az Európai Unió éppen a szélerőművek anyagi támogatásának visszavágására készül.)

Nem, nem, és nem!

Márpedig ezzel kapcsolatban elég egyértelműen fogalmazott a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) a Magyar Narancs legutóbbi számában, ahol egyértelműen kijelentették, hogy “nem tartják indokoltnak” új szélerőművek létesítését. Bár világszerte szaporodnak a szélerőművek, Magyarországon 2006 óta nem adtak ki újabb engedélyeket, és az NFM szerint ez így is marad a következő évtizedekben. Ez az irányváltás már csak azért is érthetetlen, mert a kormány által is elfogadott Megújuló Energia cselekvési terv a jelenlegi 330 megawattos kapacitást 2020-ig 750 megawattra emelné.

Fülöp Orsolya szerint tény, a szélerőművekkel termelt villamos energia termelése nehezebben tervezhető, szabályozható, mint egy gáz vagy akár biomassza erőműé. „A szélnek nem lehet azt mondani, hogy éppen akkor fújjon, amikor szükségünk lenne a villamos áramra” – mondta. A magyar villamosenergia rendszert irányító MAVIR-nak kell kezelnie a termelés egyenetlenségéből fakadó feszültségeket. Viszont ennek a kihívásnak, főként, ha tovább növeljük a szélenergia részarányát a magyar energiamixben, csak fejlesztésekkel lehet megfelelni. A jövő egyértelműen a megújuló energiaforrások további feljövetelét hozza, ha erre nem készül fel a magyar villamos energia irányítási rendszer, akkor komoly bajok elé nézünk” – mondta.

A teljes cikk itt olvasható.

Kövessen minket FACEBOOKON is!

Ajánlott tartalom

Energiatakarékosság új-generációs típusházzal

Szinte az összes, az ÉMI szentendrei Nemzeti Mintaházparkjába tervezett 9 bemutató épület kivitelezése elindult 2024 október közepén. Ezek között a Leier Rába típusháza lesz az egyetlen olyan ház, amely nem könnyűszerkezetes technológiával épül, és amely a tervek szerint 2025. márciusára el is készül.