Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
Kapcsolódó cikkek
Világtendencia a giganagy napelemparkok telepítése, ami kétségtelenül azt prognosztizálja, hogy az elkövetkezendő évtizedekben a nagyméretű naperőművek uralják majd, sajátítják ki a villamos energia szektort.
Mi a magyarázata ennek az irányvonalnak? Egyértelműen az, hogy hatalmasat estek a napelempanelek árai az elmúlt tíz esztendőben. A naperőművek létesítését vizsgálva is jól megmutatkozik a méretgazdaságosság erőteljes érvényesülése, vagyis minél tekintélyesebb nagyságú egy objektum, annál hatékonyabban és gazdaságosabban tud villamosenergiát termelni. Az óriási komplexumok építése nélkül, a sikerorientált klímacélok megvalósulása jószerével lehetetlen. A termetes napelemparkok térnyerése magától értetődővé vált napjainkra, tudniillik a gazdaságossági mutatók tekintetében, ebben a szektorban is rendkívül fontossá vált a méret. Követelménnyé nőtte ki magát a gigászi beruházás. Ahogyan csökken a napelemek telepítési költsége, ugrásszerűen nagyobb erőművek épülnek, amelyeket számba véve előfordul, hogy még a félszáznál is több egymás mellé rakott amerikai futballpálya méretét is túlszárnyalják. Egyre jobban érvényesül a világban egy dekarbonizációs folyamat, aminek eredményeképpen a fosszilis előállítástól a megújulóra kezdett eltolódni a globális áramtermelés. Ennek következménye lett, hogy kiterjedt mezőgazdasági és sivatagi területek „adtak otthont” robusztus napelem telepítéseknek.
Ezek a projektek kapacitásban a szén,-olaj vagy gázerőművek termelési képességével erőteljesen felveszik a versenyt. Világszerte mind gyakoribb a 200 megawattnál nagyobb napelemparkok tervezése és megépítése. Egy évvel ezelőtt 35 ilyen beruházás volt, amely éves szinten tizenhét százalékos növekedésnek felel meg. Háromezer darab napelempanelt igényel minden egyes megawatt áramtermelés, így nem nehéz kiszámolni, hogy egy 200 MW-os erőmű nyilvánvalóan nagyobb méretű, mint a félszáz egymás mellé tett amerikai focipálya. A számottevően csökkenő telepítési összegeknek köszönhető a naperőmű telepítések népszerűsége: a napelempanelek ára csak az előző évtizedben 88 százalékot esett vissza, és további 43 százalékos árzuhanást irányoznak elő 2030-ig.
A nagyszabású projektekbe az erős nyugdíjalapok szívesen fektetnek be, hiszen a napelemparkok relatíve lassabb megtérülési ideje a hosszú lejáratú kötelezettségeiknek éppen megfelelnek. Nem mindenki fogadja azonban örömmel a naperőművek építését, ugyanis a lakókörnyezet, az ott élő emberek fenntartással viseltetnek a komplexumok iránt. Úgy vélik, „megsebzi” életterüket, esztétikailag rombolja környezetüket az erőmű. A hatalmas létesítmény ott léte csökkenti ingatlanvagyonuk értékállóságát. Illusztris példája a hatalmas naperőműveknek az egyiptomi Benban komplexum, amely a fekete kontinens legnagyobb „energiagyára”. Méreteit tekintve a világon is a giganagyok közé tartozik. Több mint egymillió otthont tud ellátni árammal másfél gigawattos kapacitásával. Az olasz energiatársaság, az Enel „gondozásában” tavaly novemberben készült el a mexikói Magdalena II. projekt. Az építmény keretösszege 165 millió dollár volt, napelem paneleinek száma 550 ezer darab, és teljesítőképessége 220 megawatt.
A Párizsi Egyezményben rögzített, következetesen végrehajtandó klímacélok elérését szolgálják ezek, és az ezekhez hasonló gigantikus naperőművek, akárcsak a nagy méretű, egyre szélesebb körben használt szélerőművek. Létjogosultságuk mindinkább gazdasági, tudományos és társadalmi bizonyosságot nyer.
