Miért hasznos a borostyánfal?

Napjaink nagy részét sűrű betondzsungelben, házak között töltjük. A mesterséges környezet, nem természetes fényforrások és a szennyezett levegő egyre nagyobb problémát okoz a városi embereknek.

A növényfalak a városok kártékony hatásait segítenek csökkenteni, ilyen a levegő- és porszennyezés. A növények ugyanis a széndioxidból oxigént termelnek, így tisztítják a levegőt.

A zöldfalak növénnyel benőtt függőleges felületek, amelyeket két főcsoportra oszthatunk: természetes zöldfalakra és épített zöldfalakra. A természetes zöldfalak jellemzője, hogy a növények gyökérzete közvetlen kapcsolatban van a termőtalajjal, növekedésük vertikális jellegű. Az épített zöldfalak esetében a növények gyökérzete nincs közvetlen kapcsolatban a termőtalajjal, és növekedésük horizontális jellegű.

A zöldfalak egyik legnépszerűbb formája a borostyánfal. A borostyánkerítés bár nem kifejezetten zöldfal mégis a zöldfalak közé tartozik, hiszen a borostyán is egy örökzöld növény, amely tökéletesen alkalmas bármilyen falfelület beborítására. A borostyán érzi a legjobban magát a falakon és az összes növény közül ez él a legtovább.

Az OzoneNetwork Egyenlítő c. műsorának vendége Csákai Péter kertészmérnök elmondta a zöldfalak pozitív hatása, hogy védenek a káros napsugárzással szemben, sőt a növények megkötik a levegőben lévő káros széndioxidot. Nyáron a házfalak könnyen túlhevülhetnek és elérhetik a 40-45 Celsius fokot is. A természetes borostyán fal azonban csökkenti a túlzott hőtermelést, kellemes mikroklímát biztosítva ezzel a környezetének. Ezen kívül a borostyánfal megvédi az épületet a falra csapódó esőtől, fagytól valamint képesek felvenni a városi por egy részét. A lombozatnak köszönhetően a levelek egy része elnyeli a hanghullámokat, egy része pedig visszaveri azokat, így jelentősen csökkenti a zajszennyeződést is.

Ajánlott tartalom

Az utolsó jégkorszak őshőmérsékleti és csapadékviszonyait vizsgálta a CSFK vezetésével egy nemzetközi kutatócsoport

Az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földtani és Geokémiai Intézetének (CSFK FGI) munkatársai vezetésével nemzetközi kutatócsoport vizsgálta az utolsó jégkorszak őshőmérsékleti és csapadékviszonyait a Kárpát-medence déli részén.