Miért ne vegyünk olcsó napelemet?

A szakértők figyelmeztetnek a kínai, olcsó napelemek lehetséges korai “elfáradására”.

Államilag 50%-kal támogatott napelemes rendszerek! Kalkuláljon itt ingyenesen (x)

Az olcsó, a legoptimálisabb esetben is, gyorsan meghibásodik, újat kell beszerezni és a csere nemcsak tetemes mennyiségű hulladékkal sújtja a környezetet, de a mérgező anyagok, amelyek a panelekben vannak, kijuthatnak a természetbe. A megtérülésre vonatkozó technológiai ígérvényt ily módon azonnal negatív irányban felülírja, ha a napelem gyakori cseréje válik szükségessé. Kétségtelenül bekövetkezett az energiapiacon, amit a zöldenergia leghangosabb szószólói, ha óvatosan is, de prognosztizáltak, miszerint az egyik legolcsóbb energiaforrás, a napenergia lett. A késztetés tehát adott volt, a kínálkozó lehetőséggel megérje otthon is napelemet telepíteni.

Ekkor ez az álláspont érvényesült. Időközben viszont a napelem felhasználás komoly gondokat okozó problémáira, árnyoldalaira is ráirányították a figyelmet. A japán Környezetvédelmi Minisztérium például 2016-ban ijesztő adatokat tett közé. Számításiak szerint ugyanis, a szigetország 2040-re közel 800 ezer tonna hulladékot „termel” majd a napelemek miatt. S ez a mennyiség, valóban okot ad az aggodalomra.

A Nemzetközi Megújulóenergia Ügynökség ugyanakkor naprakész információkkal szolgált. Már nem is a csak a jövőt vette gorcső alá, hanem tanulmányában a tendenciáról tudósított. Kiadványukban leírták, hogy az elmúlt időszak mérései alapján, évente 250 ezer tonna hulladék „keletkezett” világszerte a feleslegessé váló napelemekből. A következtetést is levonták. Ha ilyen arányban nő a kárba veszett napelem, akkor 2050-ben már 78 millió tonnát is elérheti ez az érték. Az olcsó kínai napelemek jelentik a legsúlyosabb veszélyt, ugyanis az eredetileg megtervezett panelek átlagos életkora 25-30, sőt, még több esztendő is lehet, addig a kontinens méretű országban gyártott panelek cserére szorulhatnak már 4-5 év után. A tendencia ismeretében nyilvánvaló, ha túl gyakran szükséges pótolni a napelemeket, számolni kell a hulladék rohamos ütemű növekedésével.

Mitől kell tartani a leginkább? A napelemek összetételében rejlik a legnagyobb veszélyforrás. Jóllehet többfajta panelt forgalmaznak, de a legtöbb ezüstöt, üveget, etilen-vinil-acetátot, valamint alumíniumot tartalmaz. Olyan részei is vannak, amelyek az emberre és a környezetre is ártalmasak lehetnek, ilyen anyag például a kadmium, a króm, és az ólom. Tekintettel arra, hogy a üveggel zárják le a paneleket, ily módon  kellően biztonságosak, ámde ha az üveget sérülés éri, a felsorolt anyagok a napelemekből kiszivároghatnak.

A szélsőséges időjárási viszonyoknak kitett területeken, a meghibásodott napelemek használata rendkívül veszélyes. Betörhet a záróüveg, ha jön egy jégeső, vagy az erős széllökések is kárt okozhatnak. Ennek folyamányaként a talajba kerülhet a mérgező anyag. Kritikus kérdéssé válik tehát, a károsodott napelemek szakszerű összegyűjtése és tárolása. A megannyi veszély forrás azonban senkit se tántorítson el attól, hogy napelemet  vegyen és használjon, ugyanis a globális felmelegedés csökkentéséhez ezek a korszerű eszközök jelentős mértékben járulhatnak hozzá.

A kedvező és előnyös használat azonban nem odázhatja el a baj megelőzésének fontosságát. A megbízható stratégia kialakításán dolgoznak is a környezetvédelmi szakemberek. Egy új fejleménnyel is számolniuk kell, hiszen korábban Kína vett át a világ elektromos hulladékának több mint 70 százalékét, viszont azzal hogy néhány esztendeje az ország megtiltotta a károsult panelek befogadását, új helyzet teremtődött.

Akadnak ugyan Délkelet-Ázsiában olyan országok, ahová szállíthatják a hulladék napelemeket, de nyilvánvalóan ez sem képezheti a hosszú távú megoldást. Sajnálatos körülmény, hogy a már gyengén működő, de még „hadra fogható” paneleket a cégek rendszeresen eladják olyan országoknak, amelyek alacsony áron akarják megvásárolni ezt a korszerű technológiát. Szinte szégyen, hogy ezáltal terítik a világban a potenciális hulladékot.

Támogatásra méltó elképzelés lenne a napelemek újrahasznosítása, egyelőre azonban erre vonatkozóan, nincs életképes modell. Jó pénzt ér ugyan az ezüst és a réz, ami a napelemek tartozéka, de ezeknek az anyagoknak a mennyisége annyira csekély, következésképpen az értékük sem elegendő ahhoz, hogy fedezzék a veszélyes anyagok lebontását. Az amerikai Villamosenergia-ipari Kutató Intézet álláspontja: pillanatnyilag be kell érni azzal, hogy az elöregedett napelemeket hulladéktárolóba vigyék és ott raktározzák, őrizzék addig, míg a napelemek gazdaságos és biztonságos szétszerelésére és újrahasznosítására a technológiát kidolgozzák.

A Solar Energy Industries Association már kezdeményezett, és az USA-ban két esztendeje nyilvánosságra hozta a napelemek újrahasznosítási programját. Öt újrahasznosító centrumot működtetnek, de belátható, hogy ez kevés a siker eléréséhez. Hathatós gazdaságpolitikai döntés nélkül érdemi megoldás nehezen képzelhető el. A szakma képviselői úgy vélik, hogy a napelemek árának megnövelésével az újrahasznosítás költségeit finanszírozni lehetne. Ám ez is csak egy lehetőség a megfelelő irány megtalálásában. A mindent átfogó megoldás egyelőre várat magára.

Ajánlott tartalom

A légkondicionálók felkészítése a hideg időszakra

Ahogy a nyár lassan átadja helyét az ősznek, egyre többször tapasztalhatunk alacsonyabb hőmérsékleteket otthonunkban. Hajnalban már csak kabátban merészkedünk ki, és gyakrabban fújnak hideg szelek nap közben is. Mindez azt jelenti, hogy ideje felkészítenie klímarendszerét az őszi és téli szezonra.