Miért nem kérdezünk a finnektől?

Finn szakemberek már tavaly keresték a lehetőségét, hogy miként tudnának együttműködni olyan magyar vállalatokkal, amelyek az energiaszektor és a hulladékfeldolgozás területén működnek.

Eddig konkrét megállapodásokról nem lehetett hallani, pedig a skandináv országtól lehetne tanulni, hiszen ők rendelkeznek a leghatékonyabb távfűtési rendszerekkel, az ország világszinten vezető a kapcsolt hő- és energiatermelés, valamint a biomassza alapú energiaforrások felhasználásában. A finnek nem szégyellik beismerni, hogy a hideg éghajlat és a városok közötti nagy távolságok kényszerítették őket az energiahatékony, környezetbarát megoldások alkalmazására. Finn szakemberek szerint vállalataik a legjobb megoldásokat kínálják, amelyek segítségével jelentősen növelhető lenne hazánkban az energiahatékonyság, a biomassza- és a bioüzemanyag-felhasználás, illetve elősegíthetenék a fűtési-hűtési rendszerek modernizálását. A finn gazdasági államtitkár véleménye szerint hazánkban az egyik legfontosabb cél a hulladékkezelés módjának megváltoztatása lenne. Magyarországon a kommunális hulladék mintegy 80 százaléka szemétlerakókra kerül, ami az egyik legrosszabb arány az EU-ban. Ezzel szemben Skandináviában a háztartási hulladék felét újrahasznosítják, másik felét pedig energiatermelésre használják.

Ajánlott tartalom

Karcsúsít a JYSK: évi több tonna alumíniumot és több mint 40 konténert spórolnak meg

Változás jön a JYSK bizonyos termékeinél: a dán vállalatnál a paplanokat ezentúl máshogyan csomagolják, ezzel annyit helyet spórolnak meg, hogy évente több mint 40 konténerrel kevesebbet használnak majd. A kerti székekről pedig eltűnik egy alumínium díszítő elem, amivel évente 22 tonnával csökken a felhasznált alumínium mennyisége.