Milyen a környezetbarát napelem?

2050-re várható 78 millió tonnányi életciklusa végére érkezett napelemmel kell kezdenie a szakmának valamit, erre kereste a választ egy új tanulmány.

A Nemzetközi Energiaügynökség (International Energy Agency, IEA) által közzétett új jelentés egy sor útmutatást kínál az újrahasznosítható napelem modulok tervezéséhez. A jelentés célja a gyártók segítése a tartósság és az újrahasznosíthatóság közötti egyensúly elérésében, amelynek révén megfelelőbb választ adhatnak a 2050-re várható 78 millió tonnányi életciklusa végére érkezett napelemmel kapcsolatos aggályokra. A Nemzetközi Energiaügynökség Fotovoltaikus áremrendszerek programja (International Energy Agency’s Photovoltaic Power Systems Programme, IEA PVPS) új jelentést tett közzé, ami útmutatásokat kínál a modulgyártóknak, hogy már a kezdetektől figyelembe vehessék moduljaik újrahasznosíthatóságát; felhívták a figyelmet, hogy a napelemek számának a következő évtizedekre előre jelzett növekedése nyersanyaghiány kialakulását eredményezheti, ezért az iparág számára elsődleges fontosságú, hogy az életciklusuk végéhez érkezett modulok ne kerüljenek a szemétlerakókba.

Az általános útmutatásokon – például a veszélyes vagy nehezen újrahasznosítható anyagok, mint a irreverzibilis ragasztóanyagok kerülésén, továbbá az újrahasznosítást végző számára az anyagok felismerését lehetővé tevő címkézési rendszer kidolgozásán – túl a jelentés több, a napelem modulok tervezésére vonatkozó egyedi szempontot is tartalmaz. A szerzők azt javasolják a modulok tervezőinek, hogy fordítsanak különleges figyelmet a hátlap összetételére, a fémek kiválasztására, vagy használjanak a lehető legkisebb mennyiségű vagy visszafordítható tokozó anyagot; válasszanak olyan tömítést a kerethez, amely lehetővé teszi majd a szétszerelést; és hogy alkalmazzanak olyan időtálló jelölési módokat, amelyek lehetővé teszik az újrahasznosítók számára az anyagok és a modul szerkezetének felismerését, írta az mnnsz.hu.

„Ha ma elkezdik alkalmazni ezeket a DfR útmutatásokat, az hozzájárul a jövőbeli nyersanyaghiány mérsékléséhez, alacsonyabbra helyezi a napelem újrahasznosítás korlátait és költségét, és lehetővé teszi a körkörös gazdaságot az energetikai átállás során” – állítják a szerzők.

Tartósság és újrahasznosíthatóság

A jelentés a továbbiakban a hosszú idő át használható termékek tervezése és az életciklus végén esedékes szétszerelés közötti egyensúllyal foglalkozik. „… idővel az összes termék elérkezik élettartama végére, még az időálló darabok is, és a környezetvédelem szempontjából sokkal kedvezőbb, ha visszanyerjük és ismét felhasználjuk ezeket az anyagokat, mintha hulladékrakókban elzárnák ezeket” – fejtették ki. Ez továbbra is az ágazat előtt álló kihívást fog képviselni a következő években, és ahogy az IEA PVPS megjegyezte, létfontosságú az olyan szakpolitikák szerepe, amelyek a gyártókat a mérleg mindkét serpenyőjének számításba vételére ösztönzik; valamint az olyan értékelési keretek és más erőforrások rendelkezésre állása, amelyek segítik a megfelelő anyagok kiválasztását.

Azt a lehetőséget is kiemelték, hogy az újrahasznosítás tervezésénél az újrahasznosítók teljes részegységeket különítsenek el a modulból újra felhasználás vagy újra gyártás céljából, így nem szükséges teljesen a nyersanyagokig visszamenni – és a teljes kép jóval szélesebb, mint maga az újrahasznosítás. „Számításba kell venni a gazdaságosságot, a termék teljesítményét és a környezetre gyakorolt hatást; nem mindig az életciklus végéhez kapcsolódó forgatókönyvek jelentik a legjobb megoldást a meglévő gyártási vagy újrahasznosítási ökoszisztémán belül” – fogalmaz a jelentés. „Végső soron az elérendő rendszerszintű célok a nyersanyagellátás biztosítása, az anyagok értékének maximalizálása vagy az életciklus során bekövetkező hatások minimalizálása.”

Újrahasznosítási technológia

Mivel a modulok újrahasznosítására irányuló technológiák még gyermekcipőben járnak, a jelentésben jelezték, hogy a gyártóknak biztosítékokra van szükségük arra nézve, hogy az anyagokat az újrahasznosítók húsz vagy több év elmúltával képesek lesznek kezelni. A gyártók számára e kockázat csökkentésének egyik módja, ha közvetlenül részeseivé válnak a jövőbeli újrahasznosítási kapacitások tervezésének és kifejlesztésének.

 

Kép: Ministère de la Transition écologique

Ajánlott tartalom

Energiatakarékosság új-generációs típusházzal

Szinte az összes, az ÉMI szentendrei Nemzeti Mintaházparkjába tervezett 9 bemutató épület kivitelezése elindult 2024 október közepén. Ezek között a Leier Rába típusháza lesz az egyetlen olyan ház, amely nem könnyűszerkezetes technológiával épül, és amely a tervek szerint 2025. márciusára el is készül.