Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
Kapcsolódó cikkek
Napjainkban egyre inkább a megújuló energiák kerülnek előtérbe – a fosszilis energiahordozókkal szemben. Nem csupán a nagy ipari beruházáskor jellemző ez a tendencia, de a háztartásokban is.
Sokan szánják el magukat Magyarországon is, hogy otthonuk energiaszükségleteinek fedezésére felhasználják a természet adta lehetőségeket, a talaj, a víz vagy éppen a levegő hőjét. A hőszivattyúk telepítése ezért hazánkban is igen népszerű, írja az epitinfo.hu. Azt azonban csak kevesen tudják, mely típusú szivattyúhoz kell hatósági engedély, s hol lehet azokat beszerezni. Cikkünkben most ehhez adunk hasznos, gyakorlati tanácsokat olvasóinknak. A hőszivattyúknak – mint ismeretes – több fajtájuk van, s ettől függően egyes típusok telepítéséhez komolyabb engedélyeket is ne kell szereznünk, míg másoknál nincs szükség hatósági papírokra. A legegyszerűbb rendszer az úgynevezett levegős hőszivattyú. A legtöbbször ezen berendezésekhez egyáltalán nem szükséges hatósági engedély. Kivétel ez alól, amennyiben a rendszer kiépítése során az épület statikai szerkezete megváltozik, vagy az épület külső képe módosul.
Ilyen esetben a helyi önkormányzat építésügyi osztályánál kell lefolytatni az engedélyezési eljárást. Ami itt gondot okozhat még – különösen sűrűn lakott településen – az a túlzott zajterhelés, amely esetleg sértheti a szomszédjogokat. Éppen ezért érdemes a gyártóknál érdeklődni, hogy minél csendesebb működésű szivattyút tudjunk beszerezni.
Főszabály szerint a talajkollektoros hőszivattyúk telepítéséhez, működtetéséhez sem kell hatósági engedély. Itt azonban figyelembe kell venni az OTÉK (253/1997. (XII. 20.) Kormányrendelet) terepkialításra vonatkozó rendelkezését (OTÉK, 45. § (1) bek.), miszerint:
„Az építmények megvalósítása során a telek természetes terepfelületét és az értékes növényállományt megváltoztatni nem szabad, kivéve, ha az a rendeltetésszerű építmény-, illetve telekhasználat műszaki követelményeinek (megközelítés, csapadékvíz-elvezetés stb.) biztosítása érdekében szükséges. A telek természetes terepfelületét az építési helyen kívül tereprendezéssel megváltoztatni a helyi építési szabályzat előírása szerint lehet. Helyi szabályozás hiányában a terepszint a közvetlenül szomszédos telkek terepszintjéhez képest nem térhet el.” A terepszinttől történő 1 méternyi eltérés már enedélykötelessé teszi a szivattyú telepítését. A jogszabály szerint a telepítés során figyelemmel kell lenni arra, hogy a mélyen futó vezetékek, növények gyökérzete ne sérüljön. Védett környezetben (pl.: műtárgy és környezte), köztulajdonú telken talajkollektoros hőszivattyú nem létesíthető.
Bonyolultabb engedélyezési eljárásra van szükség – minden esetben – a talajszondás és a talajvizes hőszivattyúknál. Mivel a szondákat fúrással juttatják el a talaj mélyebb rétegeibe, ehhez a művelethez kötelező beszerezni a területileg illetékes bányakapitányság engedélyét. (A bányakapitányságok illetékességi területét és felsorolását a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról szóló 267/2006. (XII. 20.) Kormány rendelet melléklete tartalmazza). Amennyiben a fúrás talajvizet tartalmazó réteget érint, az illetékes vízügyi hatóság engedélye is szükséges. Az egyes szakhatósági engedélyeket azonban a bányakapitányság szerzi be, ezek állásfoglalásai alapján adja ki vagy tagadja meg a végső engedélyt a szondás hőszivattyúra. A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Kormány rendelet alapján felszín közeli vizek hasznosítását – amennyiben az évi 500 köbmétert a kitermelt mennyiség nem haladja meg – az illetékes építésügyi hatóság engedélyéhez köti.
Hivatkozott jogszabályok:
253/1997. (XII. 20.) Kormányrendelet (OTÉK):
http://jogszabalykereso.mhk.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=30262.602767
267/2006. (XII. 20.) Kormány rendelet
http://jogszabalykereso.mhk.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=103639.604846
219/2004. (VII. 21.) Kormány rendelet
http://jogszabalykereso.mhk.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=85281.604691
