Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
A napkollektorokat megkülönböztethetjük egymástól márka és működési elv alapján is. Azonban ne felejtsük el, hogy itt is a hatásfok a legfontosabb tényező.
A napkollektorról:
A napkollektor olyan épületgépészeti berendezés, amely a napenergia felhasználásával közvetlenül állít elő fűtésre, vízmelegítésre használható hőenergiát, írja az energiatv.hu. Fűtésre való alkalmazása az épület megfelelő hőszigetelését feltételezi és általában csak tavasszal és ősszel, mint átmeneti, illetve télen mint kisegítő fűtés használatos. Hőcserélő közege jellemzően folyadék, de a levegőt használó változatai is elterjedtek. A hétköznapi nyelvben gyakran összetévesztik a napelemmel, amely a napsugárzást elektromos energiává alakítja. A napkollektor fényelnyelő (matt fekete, fényt nem visszaverő festékkel bevont) rétegét abszorbernek is nevezik.
Ez a réteg a fény elnyelése által melegszik fel, majd a hőt egy csőkígyón át vezetik el, általában szivattyúval. A csőkígyó másik oldalán hőszigetelő réteg van fokozandó a hatékonyságot, illetve megakadályzandó az átégetést. Derült, napos időben hozzávetőleg 1 kW erősségű sugárzás érkezik minden négyzetméternyi felületre. Az éves, átlagos napsugárzás Magyarországon 3,17 kWh négyzetméterenként naponta. Tipusai: A napkollektorok hőcserélő közege rendszerint folyadék, ritkábban levegő, ez utóbbi esetben légkollektorról beszélünk. Azon rendszerek, amelyekben a közeg keringéséhez nem használnak szivattyút (légkollektor esetén ventilátort), termoszifonnak nevezzük. Ezek különböző hőmérsékletből eredő fajsúly-különbséget használják ki.
