Milyen napkollektort vegyünk?

A napkollektorok a Napból érkező sugárzó energiát alakítják át hőenergiává, mely az épületben többféle célra is felhasználható. Leggyakrabban használati meleg víz előállítása, esetleg fűtésrásegítés a cél, de sikerrel alkalmazhatóak medencék vizének melegítésére is.

Ezek az esetek egymástól eltérő üzemmódokat jelentenek, így más és más követelményeket támasztanak a napkollektorokkal szemben is írja a lakjonjol.hu.

 
Fontos, hogy mire használjuk
A napkollektor igen egyszerűen működik, telepítéséhez mégis épületgépészeti tervre van szükség. Az alábbi linkre kattintva egy animációt láthatunk a napkollektorok általános működési elvéről. A működési sémán láthatóak a rendszer elemei. Napkollektornak az energia begyűjtő felületet nevezzük, mely átalakítja a Nap sugárzó energiáját hőenergiává. Ezután csővezetékek rendszerén jut el a felmelegített közeg (víz, levegő, fagyálló folyadék, sűrített levegő, stb.) a puffertartályhoz vagy közvetlenül a hőleadó felülethez (pl. medence). A kollektorban abszorbernek nevezik azt a felületet, ahol a napsugárzás energiája hőenergiává alakul. Az abszorbert az elnyelő képesség javítása miatt különleges bevonattal látják el, mely a visszaverődést is akadályozza. A tervezett üzemmódtól függően meg kell vizsgálni, hogy melyik típusú kollektor felel meg a kívánalmaknak. Például a szabadtéri (csak nyári használatú) medencék fűtésénél figyelembe kell venni, hogy a külső levegő hőmérséklete nem sokkal magasabb a fűtendő medence vizének hőmérsékleténél, vagyis elegendő alacsony hőmérsékletű kollektort alkalmazni. Másik fontos szempont a használati idő, vagyis, hogy a napkollektort csak nyáron, napos időben használjuk (nagy a visszatükröződés mértéke, de magasabb a napsugárzás intenzitása is), vagy folyamatosan az év minden szakában, amikor a hő visszasugárzása okoz nagyobb problémát (hőszigetelés kell, és az átlagos napsugárzási intenzitás is kisebb).

 

Egy korábbi videónk a napkollektorokról:

[media id=12 width=600 height=400] A napkollektorok fajtái
A síkkollektorok használata és kialakítási módja nagyon szerteágazó. Létezik lefedett és lefedés nélküli, különleges bevonattal ellátott, vagy anélküli változat is. A világon eladott kollektorok 90%-át a szelektív bevonatú sík napkollektorok adják, mivel ezek egész éves használhatóságot biztosítanak. A síkkollektorok esetében az abszorber lemez hátuljára vékony csőhálózatot helyeznek el, amiben a hőszállító közeg (általában fagyálló folyadék) kering. A hatásfok javítása érdekében a csőhálózat alsó felét hőszigetelő lemez védi, felülről pedig egy speciális biztonsági üveget helyeznek rá, melynek nagy a fényáteresztő képessége. A síkkollektorok élettartama 20-30 évre tehető.
A levegős napkollektor bizonyos szempontból az egyik legegyszerűbb és legbiztonságosabb napkollektor fajta, hiszen nem fagyveszélyes, mivel a hőszállító közeg levegő, amit közvetlenül fel lehet használni az épületben. Ugyanakkor nagyon egyszerű eszközökkel, házilag is elkészíthető, mint a sörkollektor, mely üres sörösdobozokból áll. Létezik üveggel fedett, és lefedés nélküli változatban is. A levegős napkollektorokat csupán 10-15 évre tervezik, de beruházási költségük is sokkal alacsonyabb a professzionálisabb rendszereknél.

 

Egy korábbi videó a napkollektorokról:

[media id=72 width=600 height=400] A vákuumcsöves napkollektor teljesítménye magasabb az eddigieknél. Az üvegcsőre felhordott abszorbert itt üvegcsőbe helyezik, majd a két üvegréteg közül kiszívják a levegőt, így kiváló a hőszigetelése. A napsugárzás mindaddig merőlegesen éri a csövet, amíg az a szomszédos cső miatt takarásba nem kerül. Sajnos a vákuum technológia drága, és a kollektor sokkal sérülékenyebb, mint a kevésbé hatékony kollektorfajták. Fokozottan kell arra is ügyelni, hogy (pl. áramszünet miatt) ne szűnjön meg a hőelvezető közeg áramlása, mert a magas hőmérséklet állagvédelmi problémákhoz is vezethet. A napkollektorok hatásfoka nem állandó érték, hanem a hasznosított hőmennyiség és a napkollektor felületére érkező hőmennyiség hányadosa, a beérkező hőmennyiség pedig folyamatosan változik (a kollektor állása, tájolása, dőlésszöge, a Nap járása és a felhősödés miatt). Tehát a hatásfok gyártók által hangoztatott értékeivel szemben legyünk kritikusak.

 
Óvatosan a gyártóval és az árképzéssel!
Amennyiben napkollektor telepítésén gondolkodunk, s a számtalan típus közül igyekszünk a legjobbat megtalálni, érdemes szem előtt tartani, hogy a kiválasztott kollektor rendelkezzen legalább egy európai minőségellenőrző intézet tanúsítványával. Erről ezen a weboldalon lehet meggyőződni. A megtérüléssel, építendő rendszerrel kapcsolatban itt található egy hasznos alkalmazás. Árak tekintetében is érdemes óvatosnak lenni, mivel sok gyártó „ravasz” árképzési technikát alkalmaz. A napkollektorok megtérülése mindig függ a hozzájuk illeszthető rendszerek árától is, vagyis a tervezett felhasználási területhez leginkább illeszkedő komplett rendszer árát vegyük alapul, ne csak a napkollektor vételárát. Sőt, a legjobb, ha az árajánlatkérésnél a felszerelés, karbantartás díjára is rákérdezünk, hogy ne érjenek meglepetések. Irányárként azt mondhatjuk, hogy egy átlagos családi ház rendszere, mely csak a melegvíz-rendszerbe van bekötve, mindennel együtt mintegy egymillió forintban kerül. A megtérülési időt 5-12,5 évre szokták tenni, ez a felére csökkenthető az éppen zajló napkollektoros pályázat segítségével.

 
Meghatározó lehet a gyártók által kínált műszaki tartalom, az energia felvevő felülettől a vezetékeken át a tároló tartályok kialakításáig, valamint a működtetéssel járó felhasználói ismeretek elsajátítása is. Egy jól kiépített, hatékony napkollektoros rendszer egy család éves melegvíz-szükségletének akár 70-80 %-át is fedezheti, érdemes tehát egyszerű, jól átgondolt és megbízható rendszerekkel felhasználni a Napból érkező ingyen energiát.

Ajánlott tartalom

Ebben a magyar házban már nem fizetnek rezsit

A különleges házat a hobbitházak ihlették.

Nincs hozzászólás

  1. afrikaban biztosan megterul de magyarorszagon a mai arakon soha

  2. adam 2016-hoz.
    Nagyon pozítív hozzászólás ?!!!
    Az ilyen hozzállás miatt van az ország lemaradva a nyugateurópai országokhoz viszonyítva. Mindent ellenzünk ami előremutató és jó az embereknek.
    Inkább azon morfondírozzunk,hogy hogyan tudnánk elérhetőbbé tenni az alternatív energiákat.