A napelem ma már nem sci-fibe illő ritkaság: egyre több háztetőn kiszúrhatja a szemfüles járókelő. Ha jobban belegondolunk, ez kicsit sem meglepő – a 21. században épp itt az ideje, hogy a ruhák szárításánál és D-vitamin raktáraink feltöltésén túl sokrétűbben hasznosítsuk a nap melegét. A napelemes rendszerekről mégis rengeteg kérdés és tévhit kering a köztudatban, ezért most tiszta vizet öntünk a pohárba!
A napelem és háttérben dolgozó jobbkeze
A napelem csak első pillantásra tűnik magányos farkasnak: működéséhez több kell, mint ami elsőre látszik. Ezeket a rendszereket ugyanis nagy vonalakban két részre oszthatjuk. Az első a napelem panel, amit a háztetőre vagy már alkalmas helyre szerelnek fel: az ő feladata, hogy a nap elektromágneses sugarait felhasználva egyenáramot termeljen. Az inverter az összekötő kapocs a szolár panel és a közműhálózat között: övé a fontos feladat, hogy a napelem termelte egyenáramot háztartásban használható váltóárammá alakítsa.
Hogyan lesz a napsugárból elektromos áram?
Bővebben a folyamat úgy írható le, hogy a napsugárzás elnyelődik a napelem cellák szilíciumrétegében, és ott szabad elektronokat generál. Így egy elektromos tér keletkezik, ami mozgásra kényszeríti a napsugárzás hatására elmozdult elektronokat. Létrejön a feszültség, és az elektromos egyenáram.
Az inverter belső szenzorai segítségével 230 V-os feszültségű, 50 Hz frekvenciájú váltóáramot hoz létre, amely alkalmas belső használatra és a hálózatba való visszatáplálásra is.
Léteznek úgynevezett sziget üzemű inverterek is: ezt a megoldást akkor érdemes választani, ha maga a felhasználási terület is elszigetelt, azaz nincs lehetőség a közműhálózatba visszatáplálásra. Ebben az esetben a megtermelt energiát felhasználásáig akkumulátor tárolja.
A fényre zsugorodó villanyszámla nem csak mítosz
A napelem telepítése nagyobb befektetés, de a napenergia ingyen termelődik – ezért rengeteget spórolhatunk, ha kihasználjuk. A napenergiával kiváltható egy háztartás energiaigényének egy része, de könnyen az egésze is! Ennek megvalósulása is egyszerű: hálózatra csatlakozó inverter esetén ez úgy néz ki, hogy elegendő teljesítmény esetén minden hónapban kapunk egy pár Ft-ra kiállított villanyszámlát. Az elektromos rendszer használatáért azért valami keveset fizetni kell.
Milyen kiadásokkal számolhatunk?
A Kazán Webshopon végzett gyors kutatásunk alapján 2021-ben napelemet 44 290 és 74 295 forint között, invertert 345 000 és 1 259 950 Ft között, komplett napelem rendszereket pedig 815 975 és 5 603 250 Ft között szerezhetünk be. Ha tehát a legjobb ár-érték arányt keressük, ezekre a költségekre számíthatunk. Hogy ezekben a széles spektrumokban pontosan hol lesz az ár, azt igényeink és a felhasználási hely paraméterei határozzák meg.
A napelem rendszer megtérülése
A városi legendákkal ellentétben nem kell emberöltőnyi időket várnunk, mire megtérül a napelem rendszer bekerülési költsége. Egyes számítások szerint ehhez elég 10-12 év, de legrosszabb esetben is maximum 20 évvel számolhatunk.
Ahány ház, annyiféle panel
Napelem válogatás közben biztosan lesznek majd zavarba ejtően ismeretlen kategóriák – de ne aggódjunk, megértésük egyszerűbb, mint gondolnánk. A napelemek leggyakrabban emlegetett két kategóriája a monokristályos és a polikristályos. A szembetűnő különbség, hogy előbbi cellái nyolcszög, míg utóbbi cellái szabályos négyzet alakúak. A monokristályos panel minimális előnyben van, ami a hatásfokot illeti, de ez az előny a forró égövben érvényesül igazán – a Magyarországra jellemző klímában mindkét típus megbízható teljesítményt nyújt.
Nevek, amelyek már bizonyítottak
Vannak használati tárgyak, amelyek beszerzésénél kisebb, kevésbé ismert gyártóktól is bukkanhatunk kincsekre – de a napelem nem ilyen. Itt aranyszabály, hogy a maximális tartósság és megtérülés érdekében érdemes ragaszkodni a híresebb, nemzetközi szinten elismert márkákhoz. A napelem panelek kategóriájában az Eurener és a Talesun modelleket ajánljuk, az inverterek csúcskategóriáját pedig egyértelműen az osztrák Fronius képviseli.