Aszályok és áradások jellemzik a „barna föld” jövőjét egy most megjelent kutatás szerint. A klímaváltozás végzetes változásokat hozhat Földünk legnagyobb korallzátonya életében is.

Minden eddignél ijesztőbb Ausztrália jövője

Perzselő nap Ausztrália egén

Soha eddig nem látott éghajlati anomáliákkal kell szembenéznie Ausztrália következő generációinak. Napégette, aszály sújtotta, és eláraszott földek – már ha helytálló a Commonwealth Scientific and Industrial Research Organisation (CSIRO) és a helyi Meteorológiai Hivatal most közzétett jelentése.

Ezek a nagy kiterjedésű síkságok – különösen az ország központjában lévők – sokkal forróbbá válnak és termőföldjük erodálódik. Mindez felgyorsítja az elsivatagosodás  folyamatát.

Több mint 5 fokot emelkedhet a középhőmérséklet

A közelmúltban napvilágot látott jelentés Ausztrália mindeddig megjelent, legátfogóbb és legaggasztóbb előrejelzése. A kutatók a legrosszabb esetben az átlaghőmérséklet 5,1 Celsius fokos emelkedését prognosztizálják 2090-ig.

Ez egy árnyalattal magasabb az egész világra kiterjedő legaggasztóbb előrejelzésnél is. A jelentés átlagosan kevesebb esőről számol be, de alkalomadtán jóval több eshet, mint valaha. A szárazföldön több tüzet és hőhullámot vetítenek előre, a tengereken magasabb felszíni hőmérsékletet és savasságot, valamint összességében magasabb tengerszinteket.

A kibocsátás meredek visszafogása sem azonnal éreztetné tehát a jótékony hatását.

Végzetes előrejelzések

A jelentés említi az iparosodás előtti időkben mért globális hőmérséket két fokos emelkedésének hatásait. Kevin Hennessy a CSIRO egyik vezető kutatója szerint a globális változás valószínűleg Ausztráliában lesz a leginkább sokkoló és „hatalmas erőpróbát jelent” a Nagy-Korallzátonyon.

A teljes cikk itt olvasható.

Ajánlott tartalom

Az elmúlt 30 év egyik legnagyobb szúnyograjzására számítanak a kutatók a Balatonnál

Szerencsére „csak” a balatoni árvaszúnyog-helyzetről van szó – ezek a rovarok ugyan nem csípnek, tömeges jelenlétük mégis lehet kellemetlen a kutatók szerint.