Aszályok és áradások jellemzik a „barna föld” jövőjét egy most megjelent kutatás szerint. A klímaváltozás végzetes változásokat hozhat Földünk legnagyobb korallzátonya életében is.
Perzselő nap Ausztrália egén
Soha eddig nem látott éghajlati anomáliákkal kell szembenéznie Ausztrália következő generációinak. Napégette, aszály sújtotta, és eláraszott földek – már ha helytálló a Commonwealth Scientific and Industrial Research Organisation (CSIRO) és a helyi Meteorológiai Hivatal most közzétett jelentése.
Ezek a nagy kiterjedésű síkságok – különösen az ország központjában lévők – sokkal forróbbá válnak és termőföldjük erodálódik. Mindez felgyorsítja az elsivatagosodás folyamatát.
Több mint 5 fokot emelkedhet a középhőmérséklet
A közelmúltban napvilágot látott jelentés Ausztrália mindeddig megjelent, legátfogóbb és legaggasztóbb előrejelzése. A kutatók a legrosszabb esetben az átlaghőmérséklet 5,1 Celsius fokos emelkedését prognosztizálják 2090-ig.
Ez egy árnyalattal magasabb az egész világra kiterjedő legaggasztóbb előrejelzésnél is. A jelentés átlagosan kevesebb esőről számol be, de alkalomadtán jóval több eshet, mint valaha. A szárazföldön több tüzet és hőhullámot vetítenek előre, a tengereken magasabb felszíni hőmérsékletet és savasságot, valamint összességében magasabb tengerszinteket.
A kibocsátás meredek visszafogása sem azonnal éreztetné tehát a jótékony hatását.
Végzetes előrejelzések
A jelentés említi az iparosodás előtti időkben mért globális hőmérséket két fokos emelkedésének hatásait. Kevin Hennessy a CSIRO egyik vezető kutatója szerint a globális változás valószínűleg Ausztráliában lesz a leginkább sokkoló és „hatalmas erőpróbát jelent” a Nagy-Korallzátonyon.
A teljes cikk itt olvasható.