Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
Kapcsolódó cikkek
5000 főnél kisebb településen él? 50 százalékos támogatás napelemes rendszerre ITT! (x)
Nagyjából 1év alatt két jelentős, a napelemes piacot is érintő szabályt vezetett be az Európai Unió. Ahogy beszámoltunk róla, az EU új Épületek Energiahatékonysági Irányelve (EPBD) tavaly lépett hatályba, célja pedig a tetőtéri napelemes rendszerek telepítésének támogatása. Az európai tetőtéri napelemek összkapacitása 2023 végén meghaladta a 170 GW-ot, és várhatóan 2027 végére eléri a 355 GW-ot. A becslések alapján az új EU Tetőtéri Napelem Szabvány bevezetése 2026 és 2030 között 150-200 GW-nyi új kapacitáshoz vezethet. Korábbi számítások szerint az EU területén található tetőfelületek 560 GW lehet. Jan Osenberg, a SolarPower Europe vezető szakpolitikai tanácsadója a hatályba lépést követően azt mondta: ahogyan évekkel ezelőtt a füstérzékelők integrálása is elengedhetetlenné vált, úgy az új jogszabály is a tetőtéri napelemes rendszereket emeli szabvánnyá. „Egyre több épület, vállalkozás és polgár férhet hozzá tiszta, megújuló és gazdaságos napenergiához” – nyilatkozta. Az irányelv értelmében minden új épületet úgy kell kialakítani, hogy alkalmas legyen a napelemek befogadására. A Bloomberg NEF szerint a hasonló, több EU-s országban is működő proaktív napelemes szabványok 8-11%-kal növelhetik a megtérülést a retroaktív telepítésekkel szemben. A Tetőtéri Napelem Szabvány szélesebb társadalmi rétegek számára teheti elérhetővé a technológiát.
Az EU Tetőtéri Napelem Szabványa 2027-től vonatkozik majd az új nem lakó- és középületekre, 2028-tól a jelentős felújításon áteső meglévő nem lakóépületekre, 2030-tól az új lakóépületekre, 2031-től pedig az összes alkalmas meglévő középületre. A szabvány különösen a nagy tetőfelületek, így az irodák, kereskedelmi épületek vagy parkolók tetejének potenciálját aknázza ki, akadnak ugyanakkor kivételek, például a műemlékvédelmi épületek.
„A napenergiával működő fűtési rendszerek és elektromos autók csökkenteni fogják a fenntartható otthonok költségeit. A tetőtéri napelemek okos kombinációja az elektromos járművekkel és hőszivattyúkkal nemcsak a hálózatra gyakorolt terhelést csökkenti, hanem közvetlen támogatást is nyújthat a hálózatnak a rugalmassági szolgáltatások révén” – kommentálta Osenberg.
A gyártást is támogatják
Mintegy hat hónappal később újabb fontos EU-s döntés született: az Európai Bizottság másodlagos jogszabályokat adott ki a nettó zéró kibocsátású iparról szóló törvény kapcsán. Ezen szabályok alapvetően a szükséges technológiák, többek között a napelemek gyártása főként az Európai Unión belül történjen, és legalább a kereslet 40%-át fedezzék ilyen módon. Az új részletek tisztázzák, pontosan milyen projektek és alkatrészek részesülhetnek a törvény előnyeiből. Az uniós stratégia szerves részét képezik az úgynevezett megújulóenergia-aukciók, ezek részeként a felelős üzleti magatartást, a kiberbiztonságot, a fenntarthatóságot és az ellenállóságot fejlesztenék. A szabályok 2025 végén lépnek hatályba, és az aukciók volumenének legalább 30%-ára, országonként évente körülbelül 6 GW-ra kell alkalmazni őket.
A jogszabály gyorsabb engedélyezést ír elő minden megújuló forráson alapuló technológiára és energiatároló megoldásra, a projektek terjedelmének és teljesítményének függvényében határozva meg a maximális engedélyezési határidőket. A jogszabály részeként egy olyan programot is létrehoznak majd, amelynek keretében a tagállamok a környezetvédelmi értékeléshez szükséges adatok gyűjtésének egy részét maguk folytatják, ezzel is egyszerűsítve az engedélyezési eljárásokat. A tételesen felsorolt nettó zéró kibocsátású megoldások mellett a szabályban azt is meghatározzák, hogy az egyes technológiák mennyiben függhetnek harmadik országoktól. A frissített részletek a 2024 júniusában elfogadott nettó zéró emissziós törvényre épülnek.
A SolarPower Europe szakmai szervezet szerint a következő lépés az lesz, hogy a tagállamok elkezdték 2026-tól végrehajtani a törvényt, illetve elkezdődjenek az aukciók. A csoport szerint azonnali lépésekre lenne szükség, mielőtt az EU-s gyártók túlzott hátrányba kerülnek.
