A szelektív hulladékgyűjtést a magyar lakosság 96 százaléka ismeri, és saját megítélése szerint több mint háromnegyedének lehetősége is van erre, a mindennapok során azonban a megkérdezetteknek csak 52 százaléka gyűjti anyaga szerint különválogatva a hulladékokat – derül ki az ÖKO-Pannon Kht. kutatásából

Minden második ember szelektíven gyűjti a hulladékot

A szelektív hulladékgyűjtést a magyar lakosság 96 százaléka ismeri, és saját megítélése szerint több mint háromnegyedének lehetősége is van erre, a mindennapok során azonban a megkérdezetteknek csak 52 százaléka gyűjti anyaga szerint különválogatva a hulladékokat – derül ki az ÖKO-Pannon Kht. kutatásából

Amíg 2006-ban még csak a megkérdezettek 46 százaléka állította, hogy  elkülönítve gyűjti az otthonában képződött hulladékok. A szelektív hulladékgyűjtéshez való pozitív lakossági hozzáállást mutatja, hogy a nem gyűjtők 64 százaléka nyilatkozott úgy, hogy ha lehetősége lenne rá, ő is bekapcsolódna a mindennapi szelektálásba.

Magyarországon ma már közel 6 millió lakosnak több mint 5.000 gyűjtőponton, illetve házhoz menő gyűjtés révén van lehetősége részt venni a szelektív hulladékgyűjtésben. Az ÖKO-Pannon Kht. kutatásában megkérdezettek 91 százalékának lakóhelyén gyűjtőszigetes, 21 százalékának településén pedig házhoz menő – úgynevezett zsákos – gyűjtési rendszer működik.

A kutatásból kiderül, hogy a magyar lakosság által szelektív gyűjtött anyagok fajtája összefüggésben áll az életmóddal és fogyasztási szokások változásával. Tavaly a felmérésben megkérdezettek 91 százaléka gyűjtötte szelektíven a műanyagot, 82 százaléka a papírt, 77 százaléka az üveghulladékot. Érzékelhető növekedés tapasztalható a fémek és az italos kartondobozok gyűjtésénél: előbbi hulladéktípust 2006-ban a lakosság 30 százaléka, tavaly pedig már 49 százaléka említette, a tejes dobozokat elkülönítve gyűjtők aránya pedig 25-ről 46 százalékra nőtt.

Ajánlott tartalom

Ébreszd fel a talajt: természetes megoldások a jobb termékenységért

A talaj mikrobái, a humuszréteg és a megfelelő tápanyag-háztartás együttesen határozzák meg, hogy talajod mennyire képes “felébredni”, azaz mennyire lesz életteli és termékeny. Az elmúlt évtizedekben a fenntartható mezőgazdaság iránti igény növekedésével egyre nagyobb reflektorfénybe kerülnek azok a természetes megoldások, amelyek nemcsak a hozamot, de a talaj hosszú távú egészségét is szolgálják.