Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
Ahogy erősödik a harc az erőforrásokért, gyakoribbak lettek a klímakonfliktusok. Az ivóvízválságok elmélyítik a népcsoportok közötti feszültségeket. A fegyveres összecsapások negyedét okozta ivóvízhiány.
Az ökológusok számára nem ismeretlen a “klímamenekült” kifejezés. (Az első ember, aki hivatalosan is ezen a jogcímen ismertek el menekültként, 2013-ban hagyta el a hazáját.) Olyan embert takar ez a szó, aki azért kényszerül elhagyni lakóhelyét, mert a megélhetéséhez szükséges természeti erőforrások (víz, termőföld stb.) már nem állnak rendelkezésre a természeti viszonyok megváltozása, leggyakrabban a klímaváltozás, elsivatagosodás vagy a rendszeres árvízek miatt. A különféle népcsoportok között 1980 óta kirobbant fegyveres összecsapások 23 százalékának hátterében az ivóvízhez való hozzáférés problémája állt.
A népcsoportok közötti konfliktusok viszonylag szűk fogalom, nem fedi a világnépesség összes zavargását, a polgárháborúkat, stb. Ha ilyen tágabb összefüggésben nézzük, ezeknek “csak” 9 százalékát okozta az ivóvízhiány, ismertette német tudósok kutatását a U.S. Journal Proceedings of the National Academy of Sciences. Azok a nemzetek, melyekben több etnikum él, nagyobb kockázattal néznek szembe a fegyveres konfliktusok kialakulására, ha természeti katasztrófa éri lakóhelyüket. Márpedig ennek is nagyobb az esélye, ahogy egyre több szélsőséges időjárási körülményt produkál a klímaváltozás. Ezért a klíma megmentésére irányuló törekvések egyben a világbékét is elősegítik. A jövőben ugyanis a szárazföldi területek egy jelentős része lakhatatlanná válik a hőhullámok miatt, ami újabb menekültválsághoz, vagy háborúkhoz vezethet.
A mostani vizsgálat hibája, hogy nem feszegette annak okait, sok természeti katasztrófa miért nem von maga után -még ugyanabban a hónapban- fegyveres megmozdulásokat. Számos társadalomtudós és természettudós korábban szkeptikusan nyilatkozott hasonló gondolatokról, mondván nehéz elkülöníteni a klímaváltozást olyan más konfliktusnövelő tényezőktől, mint a szegénység, a vallási intolerancia vagy a társadalmi igazságtalanság.
A kutatók ezért hangsúlyozták, hogy a természeti katasztrófák nem tekinthetők a fegyveres harcok közvetlen okozóinak, de kétségtelenül kockázaterősítő tényezők. 2013-ban az ENSZ egyik tudósokból álló bizottsága azt a kijelentést tette, hogy az éghajlatváltozás “közvetve növeli az erőszakos konfliktusok kialakulásának kockázatát, mert olyan tényezők hatását erősíti fel, mint a szegénység és a gazdasági sokkok” , írja a piacesprofit.hu.