Minél kisebb környezetterheléssel kell járjon a szőlőtermesztés

Az agrártárca elkötelezett amellett, hogy Magyarországon minél kisebb környezetterheléssel járjon a szőlőtermesztés és minél energiahatékonyabban állítsuk elő a borokat – jelentette ki Nagy István agrárminiszter a Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Szervezet 100. évfordulója alkalmából szervezett találkozón pénteken Bresciában a tárca közleménye szerint.

Hibrid napelemes rendszerek akkumulátorral, elérhető áron. Kalkuláljon itt ingyenesen! (x)

A tárcavezető arra hívta fel a figyelmet, hogy a környezetvédelem és a fenntarthatóság előtérbe kerülése megváltoztatta a fogyasztók szokásait, ami jelentős hatással van a mezőgazdaságra és az élelmiszeriparra. A Magyarországon elfogyasztott borászati termékek döntő többségét Magyarországon termelték, így az országban e terület karbonlábnyoma alacsony – írta közleményében az Agrárminisztérium. A miniszter kitért arra is, hogy az éghajlatváltozás miatt egyre nagyobb szükség van az ellenállóbb növényfajták nemesítésére. Ez alól nem jelent kivételt a szőlő sem. E cél elérésére törekszik kutatómunkájával Magyarországon például a Pécsi Egyetem Szőlészeti és Borászati Kutatóintézete, ahol jelenleg mintegy 1200 ismert fajtából álló genetikai háttér áll rendelkezésre – ismertette.

Nagy István elmondta, a tudatos borfogyasztás népszerűsítése mellett igyekezni kell a szőlőből készíthető, alternatív termékeket megismerni, kifejleszteni. Az alkoholmentes vagy alkoholcsökkentett termékek népszerűsítésével, új technológiák bevezetésével növelni lehet a szőlő iránti keresletet. Több diverzifikációs pályázat is megvalósult az elmúlt évtizedben, például a szőlőmag-őrlemények, szőlőmag olajok felhasználása terén. E termékek, és más új alternatívák bevezetését segíthetik az EU borinnovációs forrásai – fűzte hozzá a miniszter a tárca közleménye szerint.

Ajánlott tartalom

Öko-járőrök: találkozó a fiatalok környezeti neveléséért

Konferenciát tart január 19-én a Mindenegyüttmegy Egyesület arról a fiataloknak szóló, és környezetvédelmi témákat kidolgozó kézikönyvről, amelyet az elmúlt két évben négy másik ország civil szervezeteinek szakértőivel együtt dolgozott ki. A nyolc modulból álló kézikönyv elsősorban tizenéves fiataloknak szól, akik a játékos feladatok során nemcsak fontos ismeretekkel gazdagodhatnak a fenntarthatóságról és a környezetvédelemről, de fejleszthetik az együttműködési képességeiket is. A tesztelések során a legtöbb elismerést a magyar csapat által kidolgozott egyik modul kapta. A konferencián oktatási intézmények és fiatalokkal foglalkozó civil szervezetek mutatkozhatnak be és oszthatják meg tapasztalataikat a fiatalok környezeti nevelésével kapcsolatban.