Januártól kötelező lesz a kutyák mikrochippel történő egyedi azonosítása. Az állatvédők szerint ez hatalmas előrelépés, ám attól tartanak, hogy sokan inkább megszabadulnak a kutyájuktól a költségek miatt. Miért fontos chipet ültetni a kutyába?

Mire jó a chip a kutyában?

Januártól kötelező lesz a kutyák mikrochippel történő egyedi azonosítása. Az állatvédők szerint ez hatalmas előrelépés, ám attól tartanak, hogy sokan inkább megszabadulnak a kutyájuktól a költségek miatt. Miért fontos chipet ültetni a kutyába?

A törzskönyvezett kutyákat már évek óta chippel látják el tetoválás helyett, és az állatvédő szervezetek többsége, valamint a fővárosi Illatos úti ebtelep is egyedi azonosítóval ellátva adja örökbe a kutyákat. Az állatok forgalmazásáról szóló kormányrendelet értelmében ugyanis már 2010 júliusa óta csak úgy cserélhet gazdát egy kutya, ha ellátták mikrochippel. Más kérdés, hogy miután ezt eddig senki sem ellenőrizte, mindig az eladó lelkiismeretére bízták, hogy beültette-e az egyedi azonosítót az állatorvossal. A kormány júniusban döntött arról, hogy 2013. január elsejétől minden 4 hónapnál idősebb kutyát kötelező transzponderrel, vagyis bőr alá ültetett mikrochippel ellátni, és ezzel párhuzamosan regisztrálni kell az állatot az országos adatbázisban. Kivétel nincsen, és aki ezt elmulasztja, akár 45 ezer forintos állatvédelmi bírságra is számíthat.

Miért jó ez?
A chip nagyjából akkora, mint egy rizsszem, és a beültetése látszólag alig különbözik egy egyszerű védőoltás beadásától. A szerkezetet a nyak bal oldalán, a bőr alá helyezik. A transzpondert tartalmazó kapszula szövetbarát anyagból készül, ezért nincs káros hatással az állat szervezetére. Ritkán előfordulhat, hogy elvándorol, még ritkábban, hogy nem működik a jeladó, ezek miatt is szükséges a rendszeres ellenőrzése. A rendelkezés hatalmas előrelépés a kóbor kutyák problémájának megoldása terén az állatvédők szerint, hiszen a chip segítségével néhány perc alatt fellelhető a kutya gazdája – már ha az adatokat pontosan bevezették a központi adatbázisba. Gyakran megesik ugyanis, hogy ha meg is történt a regisztráció, a tulajdonosváltozást már nem jelentették be, így sokkal nehezebb kinyomozni, hogy kihez tartozik a kutya. Az adatbázisban pedig nemcsak a gazda adatait jegyzik fel, hanem az állatútlevél kiállítását, az ivartalanítást, illetve az esetleges komolyabb, gyógyszerezést igénylő betegségeket is. Így szükség esetén az azonosítást követően megfelelő orvosi ellátásban részesíthetik az állatot.

Hova kerülnek az adatok?
A behelyezést követően az állatorvosnak 8 napja van rá, hogy a gazda adatait rögzítse az interneten keresztül elérhető országos adatbázisban. Az állatorvosok a Petvetdata rendszert használják, melynek honlapján a chipszám alapján bárki ellenőrizheti, hogy kutyája bekerült-e már az adatbázisba. (A chip 15 jegyű azonosítóját tartalmazó matricákat az állatorvosok az oltási könyvekbe szokták betűzni, de megtalálható a származási lapon és az állatútlevélen is.) Egyszerű felhasználóként az adatbázisban csak a kutya néhány adata látható, a gazdára vonatkozó személyes adatok megtekintéséhez már állatorvosi regisztráció szükséges. Az adatbázis jelenleg több mint 700 ezer állat adatát tartalmazza, de ebben benne vannak a külföldre értékesített kutyák, valamint elenyésző számú macska és vadászgörény is.

A teljes cikk itt olvasható.

Ajánlott tartalom

Folyamatosan gyarapodik hazánk zöld vagyona

Mezővédő erdősávok létesítésével kapcsolatban pilot projektet indít az Agrárminisztérium – jelentette be Nagy István tárcavezető a XXXIII. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor kerekasztal beszélgetésén, szerdán, Tusnádfürdőn.