Mire jó a kötelező energetikai tanúsítvány?

Idén január elsejétől minden új építésű ingatlanra kötelező az energiatanúsítvány. Ha használt ingatlant akarunk eladni vagy 1 éven túl bérbe adni, szintén kell az energiatanúsítvány. Az átírásnál a tulajdonjog-bejegyzési kérelem mellett az energiatanúsítványt is csatolni kell majd a földhivatalhoz.

Magyarországon a háztartások az összes energia 35-45 százalékát használják fel, tehát e területen mindenképp érdemes takarékossági intézkedéseket bevezetni. Ezen az éghajlaton a felhasznált energia hozzávetőleg 80 százalékát fűtésre és használati melegvíz-előállításra használják, a maradék 20 százalék megy világításra, a háztartási gépek működtetésére, íra a hvg.hu. A kötelező energiatanúsítvány az Európai Unió hosszú távú energiapolitikájából következik, amely az 1980-as évektől kezdve növelni szeretné az épületek energiahatékonyságát és a megújuló energiaforrások használatát. A magyar szabályozás eddig nem foglalkozott azzal az uniós előírással, hogy 2021-től már csak alacsony – közel nulla – energiafogyasztású épületek kaphatnak építési engedélyt. Az energetikai tanúsítvány 10 évig lesz érvényes, de ha a követelmények időközben változnak, akkor újra el kell készíttetni azt. A szigorúbb előírások majdani megjelenése előtt készült tanúsítványokat tehát újra el kell készíttetni. Ráadásul, aki árulja vagy bérbeadásra kínálja a lakását, annak a kereskedelmi médiában történő hirdetéskor 2013. január 9-től meg kell jelölnie a lakás energetikai minősítését is. Fontos, hogy 50 négyzetméter alatti alapterületű épületre – például nyaralóra – nem kell energetikai tanúsítványt készíttetni. Ugyanakkor lakások esetén kisebb alapterületűre is kell ilyen, ha az egy 50 m2-nél nagyobb épületben van. Mentesülnek továbbá az energiatanúsítványtól az évente 4 hónapnál rövidebb használatra szánt épületek (üdülő), a műemléki, helyi védelem alatt álló épületek, a mezőgazdasági épületek, sátorszerkezetek, műhelyek, illetve olyan épületek, ahol a belső technológiából származó hő nyereség nagyobb, mint 20 W/m3.

Mennyibe kerül?
Bár az energiatanúsítványról szóló végrehajtási rendelet maximálja a költségeket, a gyakorlatban az energiatanúsítvány-árak 15-60 ezer forint között mozognak. Az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet 5500 forintos óradíjat határoz meg a tevékenységre, valamint azt, hogy mindössze 2 óra számolható el egy lakás energetikai tanúsítására, ami 11 ezer forint lehet. Mivel azonban a szabályozás egy gumiparagrafuson alapul, a vállalkozó könnyedén érvényesítheti egyéb díjait, költségeit, mondván: az adott ingatlannál nincs meg minden szükséges papír, így több a munka. A helyszíni munka, a feltárás, a szerkezet-meghatározás a jelentősebb költség. Ha tehát a tanúsító úgy gondolja, hogy a feladat például a feltárás miatt speciális feladatnak tekinthető, akkor ez esetben az 5500 forintos óradíjnak legfeljebb 2,5 szerese is felszámítható.
Ennek alapján egy átlagos családi ház tanúsítása a piacon mintegy nettó 30 ezer forintba kerül, egy társasházi vagy panellakásé jellemzően 15-25 ezer forintba. Ez azonban sok mindentől függ: ha egy újépítésű háznál minden adat rendelkezésre áll, nyilvánvalóan olcsóbb a tanúsítvány.

Ajánlott tartalom

Miért érdemes otthoni víztisztítót használni?

Talán felesleges luxusnak tűnhet az otthoni víztisztítók használata, hosszú távon nagyon jó befektetésnek bizonyulhatnak, ráadásul csökkenthetik a háztartás műanyaghasználatát is.