Mire jó a magyar ugar?

Alig töredékét használjuk fel a hazai, évről-évre termelődő biomassza kincsnek, de ez a kevés adja hazánk megújuló energiafelhasználásának 80 százalékát. A fel nem használt készlet pedig egyszerűen elrohad valahol, miközben mind az uniós kötelezettségek, mind a józanész ennek ellenkezőjét sugallná.

Mindenki megtanulja az általános iskolában, hogy Magyarország területe energiahordozóban szegény. Ez azonban kizárólag a fosszilis energiahordozókra igaz, a mostanában minden fórumon, világszerte preferált megújuló energiára viszont egyáltalán nem. Más kérdés, hogy jelentős biomassza kincsünk döntő többségét egyszerűen nem hasznosítjuk.
Ehhez képest az ország importból fedezi energiaszükségletének 62 százalékát, a felhasználás 40 százalékát kitevő földgáz pedig gyakorlatilag egyetlen irányból, az orosz-ukrán gázvezetékekből érkezik. A helyzet tehát nem csak, hogy gazdaságilag és energiapolitikailag nem szerencsés, de vállalt uniós kötelezettségeink teljesítését sem segíti kellőképpen, mi szerint 2020-ig energiafelhasználásunk 14,65 százalékát megújuló energiaforrásból kell fedeznünk.

A fenti és hasonló témák, problémák megvitatására, a lehetséges megoldások, fejlődési irányok áttekintésére gyűlnek össze a szakemberek 2013. április 26-án, pénteken. A RENEXPO keretein belül rendezett 1. Biomassza és fűtéstechnika workshop-on gyakorlatilag a teljes hazai szakma képviseli magát, és a szakmai, politikai állásfoglalások és viták mellett tapasztalatot cserélnek a legújabb, már hozzáférhető technológiákról is.

Ajánlott tartalom

Pécs európai küldetési címkét kapott a klímasemlegességgel kapcsolatos erőfeszítéseiért

A klímasemleges és intelligens városokra vonatkozó uniós program keretében 23 város, köztük Pécs kapta meg az európai küldetési címkét a klímasemlegességgel kapcsolatos erőfeszítéseiért - közölte az Európai Bizottság csütörtökön.