Mit akarnak etetni velünk az amerikaiak?

Magyar képviselőket utaztattak, háttérbeszélgetéseken győzködték a magyar kutatókat és gazdákat, jóformán mindent elkövettek az elmúlt években amerikai cégek és diplomaták, hogy meggyőzzék Magyarországot a génmódosított növények veszélytelenségéről.

Magyarországon tilos génmódosított növényeket termeszteni, egy kutató szerint azonban a magyar ellenérvek sok szempontból elavultak. A szárazságtűrő növényfajták pedig a magyar gazdák fantáziáját is megmozgatják. Nyáron több száz hektáron vágatták ki a megyei kormányhivatalok a génmódosított kukoricát, október 10-én pedig az országgyűlés 346 fős többséggel megszavazta, hogy Magyarország csatlakozzon a horvát parlament kezdeményezéséhez, amely szerint az Alpok-Adria együttműködés országai nyilvánítsák területüket génmódosított növényektől (GMO)mentessé. Az országgyűlési határozat egyúttal felkéri a hazai önkormányzatokat, tiltsák be közigazgatási területükön a GMO-szervezeteket az agrárgazdaságokban. Az [origo] által áttekintett, 2005 és 2009 között keletkezett, a WikiLeaks által közölt amerikai követségi táviratok szerint az elmúlt években intenzíven lobbiztak az amerikai nagykövetségek a legtöbb uniós tagállamban a génmódosított növények és azon belül a Monsanto amerikai GMO-vállalat MON-810 nevű kukoricájának elterjesztéséért. A budapesti amerikai követség a génmódosított növényeket határozottan ellenző magyar döntéshozókat is igyekezett meggyőzni a GMO előnyeiről.

 
Az európai GMO-vita lényegében egyetlen kukoricatípus, a Monsanto terméke körül forog, mert ez az egyetlen, amelyet egyáltalán el lehet vetni az unió tagállamaiban, ha egy tagország hatóságai ezt engedélyezik. A MON-810 a génmódosított növények első generációjához tartozik, és elpusztítja a kukoricamolyt – így a gazdáknak nem kell emiatt külön permetezniük. A tagállamok megosztottak, Szlovákiában és Romániában például kevésbé szigorú a GMO-szabályozás, míg Ausztria a magyar álláspontot osztja. “A génmódosított növények termesztésének tiltása az egyike annak a kevés ügynek, amelyben ötpárti egyetértés van a parlamentben” – mondta Gőgös Zoltán (MSZP), a Vidékfejlesztési Minisztérium akkori államtitkára Jack Bobónak, az amerikai külügyminisztérium vezető GMO-tanácsadójának 2009 márciusában egy távirat szerint. Gőgös azt mondta az amerikai tanácsadónak, hogy Magyarországon nem jellemző a kukoricamoly-fertőzés, így gazdaságilag nem indokolt génmódosított kukoricát vetni. Gőgös azt is megjegyezte, a minisztérium szakértői nyomon követik a biotechnológiában elért eredményeket, és tudatában vannak annak, hogy a “GMO a jövő”. “Az államtitkár kifejezetten érdeklődött a szárazság- és hőtűrés fokozására, valamint a bioüzemanyag előállítására irányuló biotechnológiai fejlesztési potenciál iránt” – foglalja össze a tárgyalások eredményét a távirat.

 
Tanulmányutakra vitték a magyar képviselőket
Az amerikai GMO-tanácsadó a parlament akkori mezőgazdasági bizottságának tagjaival is találkozott. Ezen a megbeszélésen Ángyán József fideszes agrárpolitikus, a vidékfejlesztési minisztérium mostani államtitkára azt közölte Bobóval, hogy a magyar döntéshozók szerint minden egyes génmódosított növényt külön-külön kell bevizsgáltatni, és azt szeretnék, hogy az állam a tudományos kutatásokra költsön, ne a forgalmazás támogatására. A Monsanto kukoricájával végzett egészségügyi és környezetvédelmi hatásvizsgálatok nem kielégítőek, a 2005 óta érvényben lévő GMO-tiltás gazdasági előnyt biztosít Magyarországnak, mivel így az összes magyar terményt el lehetett látni a GMO-mentesség címkéjével anélkül, hogy költséges vizsgálatokat kellett volna elvégezni.

 
A teljes cikk itt olvasható.

Ajánlott tartalom

Elindult az állatvédelmi témahét

Kezdetét vette az Állatvédelmi Cselekvési Terv Kidolgozásáért és Végrehajtásáért Felelős Kormánybiztosi Titkárság által szervezett állatvédelmi témahét, melyhez több mint 307 ezer gyermek és közel 2400 oktatási és gyermekvédelmi intézmény csatlakozott - tájékoztatta az állatvédelemért felelős kormánybiztos hétfőn az MTI-t.