Ha felújításról van szó, akkor ma már senki nem felejti el, hogy hőszigetelni is célszerű. De mégis mit érdemes szigetelnünk, melyik a legfontosabb szerkezet? Kezdetnek érdemes tisztázni néhány alapvető szabályt.

Mit hőszigeteljünk, ha felújítunk?

Ha felújításról van szó, akkor ma már senki nem felejti el, hogy hőszigetelni is célszerű. De mégis mit érdemes szigetelnünk, melyik a legfontosabb szerkezet? Kezdetnek érdemes tisztázni néhány alapvető szabályt.

– Ha a hőszigetelés vizes, akkor romlik a teljesítménye. A vízszigetelés, csapóeső elleni szigetelés fontos állagvédelmi szempontból, e nélkül nem képzelhető el korrekt módon semmilyen külső falhőszigetelés, s ugyanez az elv érvényes a tetőre, padlásra is. A beázás, csepegés megszüntetése elsődleges fontosságú egy felújításnál.
– Fontos tisztában lenni azzal, hogy mi a célja a hőszigetelésnek (minden szerkezetnél). A hőszigetelés egyik célja az, hogy az épület belső hőkomfortja az igényeknek megfelelőbb legyen. Ha a ház huzatos, ha hideg érezhető a fal, nyílászáró mellett, ha akármennyit is fűtünk, nem tudunk az igényeknek megfelelő meleget teremteni, akkor hőszigetelni szükséges.
– A hőszigetelés másik célja az elfogyasztott hőmennyiség csökkentése, s így a fűtési költségek csökkentése.
Tehát a hőszigetelés szükséges, a kérdés, hogy pontosan mit érdemes? Hiszen az épület külső levegővel (vagy földdel, vagy szomszédos épülettel) érintkező határoló felületei mind hőleadó felületek, amiket leszigetelni annyit tesz, mint lassabbá tenni a hő kifelé áramlását, illetve nyáron a külső forróság befelé áramlását. Van olyan felület, ahol ez a hőáramlás jelentős, máshol kevésbé.

 
Tetők
Mivel a fizika törvényei alapján a meleg levegő felfelé törekszik, célszerű a gondolkozást fenn, a tetőnél kezdeni. A tető a legfontosabb csapadék elvezető épülethatároló szerkezet, tehát legfontosabb a felújítást a vízszigetelés javításával kezdeni. A padlásfödém hőszigetelését egyszerű lehet kivitelezni, főképp, ha azt nem használják, s csupán elegendő lefektetni a megfelelő vastagságú hőszigetelő táblákat vagy tekercseket. Bonyolultabb esetben, pl. lapostető, vagy beépített tetőtér esetén sokkal nagyobb körültekintésre van szükség. Az elérhető megtakarítás attól függ, hogy a tető felülete mekkora arányú a többi lehűlő felülethez képest. Ez annyit jelent, hogy ha sokszintes, viszonylag kis tetőfelülettel rendelkező épületről van szó (pl. paneltömb), akkor a homlokzati felület sokszorosa a tető felületének, s ezért annak szigetelése is kisebb arányú fűtési energia csökkenést jelent majd. Viszont, ha egy nagy alapterületű, földszintes családi házunk van, akkor annak tetőfelülete elég nagy a homlokzataihoz képest, tehát jobban megtérül a tető szigetelése, felújítása.

 
Külső falak
A külső falak utólagos hőszigetelése egyre elterjedtebb megoldás. Mivel az épületek fő szerkezeteit legalább 50 évre tervezzük, azok felújítására is ritkábban kerül sor. Azonban gondozva, felújítva magasabb a falak élettartama, mint például a nyílászáróké, amit max. 25 évre becsülünk. Falhőszigetelés beépítése előtt a tervek, előzetes kalkulációk készítése sok későbbi kivitelezési és használati problémától kímélhet meg. A szakember alkalmazása gyakran nem pótolható, például érdemes kiszámítani, hogy vastagabb hőszigetelő-táblák felhelyezése mennyi megtakarítást eredményez, mennyi a megtérülési idő és mennyi a plusz költség. Hagyományos anyaggal való felújítási módszereken túl hozzáértő szakember javasolhat új megoldásokat is, például a transzparens (sugárzást áteresztő) hőszigetelést.
Lehetőleg belső oldali hőszigetelést ne alkalmazzunk, mert páratechnikai problémákhoz vezethet, illetve a hőtároló tömeg is lecsökken (a hőtároló tömeget a helyiség belső felületétől mért 10 centiméternyi szerkezet tömege adja). Természetes, hogy néhány műemléki esetben nincs más lehetőség, ekkor azonban feltétlenül vonjunk be épületfizikust a beruházás előtt. A külső falak hőszigetelése további előnyökhöz is vezet, melyet nem szokás közvetlenül beleszámítani a felújítás tervezése előtt. Az új esztétikus burkolat növelheti az épület értékét, és megfelelő ellenállást is jelenthet az időjárás szeszélyei ellen (pl. csapóeső). A megfelelően kivitelezett hőszigeteléssel megszüntethetünk sok hőhidat, mely a kellemetlen penészesedés egyik oka lehet.

 
A teljes cikk itt olvasható.

Ajánlott tartalom

0,1 százalékkal nőtt a magyarországi üzemanyag-fogyasztás az első negyedévben

Az idei első negyedévben 0,7 százalékkal kevesebb motorbenzin és 0,7 százalékkal több gázolaj fogyott a kiskereskedelmi forgalomban Magyarországon.