Ha felújításról van szó, akkor ma már senki nem felejti el, hogy hőszigetelni is célszerű. De mégis mit érdemes szigetelnünk, melyik a legfontosabb szerkezet? Kezdetnek érdemes tisztázni néhány alapvető szabályt.
– Ha a hőszigetelés vizes, akkor romlik a teljesítménye. A vízszigetelés, csapóeső elleni szigetelés fontos állagvédelmi szempontból, e nélkül nem képzelhető el korrekt módon semmilyen külső falhőszigetelés, s ugyanez az elv érvényes a tetőre, padlásra is. A beázás, csepegés megszüntetése elsődleges fontosságú egy felújításnál.
– Fontos tisztában lenni azzal, hogy mi a célja a hőszigetelésnek (minden szerkezetnél). A hőszigetelés egyik célja az, hogy az épület belső hőkomfortja az igényeknek megfelelőbb legyen. Ha a ház huzatos, ha hideg érezhető a fal, nyílászáró mellett, ha akármennyit is fűtünk, nem tudunk az igényeknek megfelelő meleget teremteni, akkor hőszigetelni szükséges.
– A hőszigetelés másik célja az elfogyasztott hőmennyiség csökkentése, s így a fűtési költségek csökkentése.
Tehát a hőszigetelés szükséges, a kérdés, hogy pontosan mit érdemes? Hiszen az épület külső levegővel (vagy földdel, vagy szomszédos épülettel) érintkező határoló felületei mind hőleadó felületek, amiket leszigetelni annyit tesz, mint lassabbá tenni a hő kifelé áramlását, illetve nyáron a külső forróság befelé áramlását. Van olyan felület, ahol ez a hőáramlás jelentős, máshol kevésbé.
Tetők
Mivel a fizika törvényei alapján a meleg levegő felfelé törekszik, célszerű a gondolkozást fenn, a tetőnél kezdeni. A tető a legfontosabb csapadék elvezető épülethatároló szerkezet, tehát legfontosabb a felújítást a vízszigetelés javításával kezdeni. A padlásfödém hőszigetelését egyszerű lehet kivitelezni, főképp, ha azt nem használják, s csupán elegendő lefektetni a megfelelő vastagságú hőszigetelő táblákat vagy tekercseket. Bonyolultabb esetben, pl. lapostető, vagy beépített tetőtér esetén sokkal nagyobb körültekintésre van szükség. Az elérhető megtakarítás attól függ, hogy a tető felülete mekkora arányú a többi lehűlő felülethez képest. Ez annyit jelent, hogy ha sokszintes, viszonylag kis tetőfelülettel rendelkező épületről van szó (pl. paneltömb), akkor a homlokzati felület sokszorosa a tető felületének, s ezért annak szigetelése is kisebb arányú fűtési energia csökkenést jelent majd. Viszont, ha egy nagy alapterületű, földszintes családi házunk van, akkor annak tetőfelülete elég nagy a homlokzataihoz képest, tehát jobban megtérül a tető szigetelése, felújítása.
Külső falak
A külső falak utólagos hőszigetelése egyre elterjedtebb megoldás. Mivel az épületek fő szerkezeteit legalább 50 évre tervezzük, azok felújítására is ritkábban kerül sor. Azonban gondozva, felújítva magasabb a falak élettartama, mint például a nyílászáróké, amit max. 25 évre becsülünk. Falhőszigetelés beépítése előtt a tervek, előzetes kalkulációk készítése sok későbbi kivitelezési és használati problémától kímélhet meg. A szakember alkalmazása gyakran nem pótolható, például érdemes kiszámítani, hogy vastagabb hőszigetelő-táblák felhelyezése mennyi megtakarítást eredményez, mennyi a megtérülési idő és mennyi a plusz költség. Hagyományos anyaggal való felújítási módszereken túl hozzáértő szakember javasolhat új megoldásokat is, például a transzparens (sugárzást áteresztő) hőszigetelést.
Lehetőleg belső oldali hőszigetelést ne alkalmazzunk, mert páratechnikai problémákhoz vezethet, illetve a hőtároló tömeg is lecsökken (a hőtároló tömeget a helyiség belső felületétől mért 10 centiméternyi szerkezet tömege adja). Természetes, hogy néhány műemléki esetben nincs más lehetőség, ekkor azonban feltétlenül vonjunk be épületfizikust a beruházás előtt. A külső falak hőszigetelése további előnyökhöz is vezet, melyet nem szokás közvetlenül beleszámítani a felújítás tervezése előtt. Az új esztétikus burkolat növelheti az épület értékét, és megfelelő ellenállást is jelenthet az időjárás szeszélyei ellen (pl. csapóeső). A megfelelően kivitelezett hőszigeteléssel megszüntethetünk sok hőhidat, mely a kellemetlen penészesedés egyik oka lehet.
A teljes cikk itt olvasható.