Mit tehet az európai és magyar agrárpolitika a környezetért és a társadalomért?

Az európai és magyar agrárpolitika főbb kihívásairól és célkitűzéseiről tanácskoztak a Földművelésügyi Minisztériumban.

Az európai és magyar agrárpolitika környezeti és társadalmi kérdéseiről tartott konferenciát a Földművelésügyi Minisztérium és a Magyar Természetvédők Szövetsége 2015. február 11-én. A rendezvény apropóját az adta, hogy az Európai Unió Közös Agrárpolitikája (KAP) számos eszközzel segíti a természeti erőforrások védelmét, a vidéki helyi lakosság megélhetését. Konferenciánkon az uniós agrárforrások egy részével gazdálkodó magyar Vidékfejlesztési Program természetvédelmi és helyi élelmiszerekkel kapcsolatos támogatási eszközeit mutattuk be, illetve kutattuk az agrárpolitika és a programok jobbításának lehetőségeit.

A Földművelésügyi Minisztériumban rendezett tanácskozás megnyitóján V. Németh Zsolt környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkár elmondta, hogy a természetvédelem és a vidékfejlesztés egymásra épülő és egymást erősítő feladatok. Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy az Európai Unió közös agrárpolitikájának (KAP) 2013-as reformjában nagy hangsúlyt kaptak a környezetvédelmi szempontok, és egyre erőteljesebben jelennek meg a vidékfejlesztési, környezet- és természetvédelmi célok. A KAP-on belül egységet alkot a mezőgazdasági termelés és a természet fenntartása.

Az 1957-ben a Római Szerződés által létrehozott Közös Agrárpolitika (KAP) megalakításakor a mezőgazdasági termelékenység emelését, a mezőgazdaságban dolgozók számára megfelelő jövedelem és életszínvonal biztosítását, az agrárpiacok stabilizálását, a termelők és fogyasztók védelmét, az élelmiszer-ellátás biztonságának garantálását és a fogyasztói igények méltányos árú kielégítését tűzte ki célul. Ezek a célok az eltelt közel 60 év alatt sok tekintetben változtak. Az EU Közös Agrárpolitikája (KAP) most már igyekszik nagy figyelmet fordítani arra, hogy biztonságos és egészséges élelmiszer kerüljön a tányérunkra, szabályai a „szántóföldtől az asztalig” érvényesek.

A KAP-reform a jövőben még nagyobb hangsúlyt fektet az agrárterületek ökológiai állapotának javítására és ökoszisztéma szolgáltatásainak megőrzésére, azon keresztül, hogy a gazdálkodókat, mint a biodiverzitás-védelem kulcsfontosságú szereplőit arra ösztönzi, hogy földjeiken fenntarthatóan, természetkímélő módon állítsák elő termékeiket – nyilatkozta dr. Farkas István, a Magyar Természetvédők Szövetsége ügyvezető elnöke.

Az újszerű szabályozás a „zöldítés” gyakorlatát építi be a támogatás rendszerébe. Ezekre az intézkedésekre a közvetlen kifizetések 30%-át fordíthatják a tagállamok, teljesítésüket pedig kötelezővé teszik a gazdálkodók számára.

A Közös Agrárpolitikával összhangban készített Vidékfejlesztési Program is segítséget nyújthat a megbízható helyi élelmiszerek választásához, például a Rövid Ellátási Láncok fejlesztésének támogatásával, az ökológiai gazdálkodás fenntartásával és fejlesztésével, vagy a különleges fogyasztói igényeknek megfelelő élelmiszerek előállításának támogatásával. A témának aktualitást ad, hogy megkezdődött a Vidékfejlesztési Program társadalmi egyeztetése is, a dokumentum készítői 2015. február 28-ig várják a Programmal kapcsolatos véleményeket.

Ajánlott tartalom

Elindult az állatvédelmi témahét

Kezdetét vette az Állatvédelmi Cselekvési Terv Kidolgozásáért és Végrehajtásáért Felelős Kormánybiztosi Titkárság által szervezett állatvédelmi témahét, melyhez több mint 307 ezer gyermek és közel 2400 oktatási és gyermekvédelmi intézmény csatlakozott - tájékoztatta az állatvédelemért felelős kormánybiztos hétfőn az MTI-t.