Mitől lehet „zöldebb” a könnyűszerkezetes acélcsarnok?

Egyre több területen érzékelhető, hogy a fenntarthatósági és körforgásos gazdálkodási elvek vállalati alkalmazása teret hódít. A legváltozatosabb iparágakban tevékenykedő gazdasági szereplők ismerik fel annak hatékonyság növelő aspektusait, akár csak egyes részterületekre kifejtett hatásait. Az acélcsarnokokat gyártó Frisomat ezeket az elveket azonban nem csupán alkalmazza, épületeik által tovább is adja ügyfeleinek.


Az elmúlt évek globális gazdasági változásai ráirányították a figyelmet az erőforrások tudatos alkalmazására, ami számos iparág szereplőjét késztetett korábbi stratégiájának újratervezésére. Ennek hatására – sok más iparág mellett – az építőiparban is jelentős átformálódás vette kezdetét, hogy mind az alapanyag-kezelés, mind a gyártási fázis és a végeredmény idomuljon egy fenntarthatóbb, kiszámíthatóbb működtetéshez. Raport László, a könnyűszerkezetes acélcsarnokokat gyártó, belga Frisomat magyarországi ügyvezetője szerint a cég életében évtizedek óta fontos fókuszt, és egyben irányító elvet jelent a körforgásos gazdálkodás folyamatainak alkalmazása, amelyet saját termékfejlesztéseihez is figyelembe vett. Milyen előnyök rejlenek ezek alapján tehát a hideg megmunkálású, horganyzott acélban? 

Miért lehet a betonnál fenntarthatóbb és költséghatékonyabb választás egy könnyűszerkezetes acélépület? Erre kerestük a választ a magyar piacon meghatározó, acélcsarnok-gyártó cég vezetőjével.

Gondolkozzunk körforgásban

A 2020-as évek elején megjelenő gazdasági kiszámíthatatlanságok természetesen a Frisomat  mindennapjaiban is érzékelhetővé váltak, azonban a gyártó évtizedek óta alkalmazott tudatos alapanyag- és raktárkészlet kezelése, illetve az optimalizált logisztikai folyamatok nagy mértékben csillapították a problémák intenzitását. Hogyan? A lényeg természetesen a Frisomat-technológia részleteiben rejlik. 

A gyártó ugyanis kiemelten figyel arra, hogy a fenntartható elvek minden lépésnél jelen legyenek egy-egy acélcsarnok átadásáig. Ebbe beletartozik az alapanyagok felelős beszerzése és azok minősége, a megújuló energiaforrásokat alkalmazó és automatizált gyártás, a gondosan szervezett szállítmányozás és a lehető leginkább környezetbarát építés. A hidegen hengerelt, horganyzott acél rozsdamentes, amely évtizedekig ellenáll a környezeti hatásoknak. Súlya ugyanakkor jóval kisebb, mint a meleg megmunkálású társáé – ami szállításnál kulcsfontosságú -, mégis ugyanolyan masszív. A Frisomat acélcsarnokok moduláris elemekből állnak, amelyeket gyárilag előfúrnak és pontos méretre szabnak. Ennek és a csavaros kötéseknek köszönhetően, a projekthelyszínen történő összeszerelés csupán pár hetet vesz igénybe, miközben hulladék szinte alig keletkezik.

 

Acél kontra beton

Mikor jelenthetjük ki, hogy fenntarthatóbb választás egy acélcsarnok? Elég gyakran. A hidegen alakított acélszerkezetek jelentősen kisebb súlyúak, mint a beton. Ez pedig több ponton is előnyt jelent: kialakításából és tömegéből adódóan ugyanis egyszerűbben rakodható és kisebb terhelést jelent a szállítása. Az építési folyamat megkezdése után az épületalapra szintén alacsonyabb súlyterhelést jelent, azonban a kisebb tömeg ellenére is masszív, strapabíró végeredmény hoz létre. Ebben fontos szerepet játszik a tartóoszlopok és gerendák speciális kialakítása is, ami tovább fokozza az acélalapanyag teherbírását.

Szintén jelentős tényező, hogy a Frisomat acélcsarnokok anyaga – minőségromlás nélkül – 100%-ban újrahasznosítható, ami a környezeti terhelés szempontjából természetesen kiemelt szempont. Emellett azonban a hőszigeteléssel is kiegészíthető Frisomat szerkezetek moduláris felépítésüknek köszönhetően nem csak rugalmasan tervezhetők és funkció szerint alakíthatók – a későbbiekben ez utóbbi változása, illetve további helyigény esetén egyszerűen bővíthetők is. Sokoldalú alakíthatóságuk egyértelmű előnyt jelent a beton építményekkel szemben, ez pedig hosszú távon értékállóságukat is növeli.

Jó alap az energiamegtakarításhoz

Ahogy arról korábban szó esett, a Frisomat kiemelten szem előtt tartja a fenntartható eszközök alkalmazását saját gyártási folyamataiban. Ennek az elvnek megfelelően a cég mindkét gyártósora 100%-ban zöld energiával működik, amelyet a tetőkön elhelyezett napelemek biztosítanak. Ennek lehetőségét is továbbadja partnerei felé a Frisomat, ugyanis 2022 őszétől minden újonnan tervezett acélcsarnok tetőszerkezete az átlag napelem panelek súlyterhelésére készül. Ennek megfelelően ezeknél az épületegységeknél nincs szükség további statikai vizsgálatra, amennyiben annak tulajdonosa máskor tervez ilyen jellegű energetikai fejlesztést eszközölni. Emellett, szem előtt tartva a napenergia-használat jövő-formáló hatását, a Frisomat azoknak is megoldást kíván nyújtani, akiknél a szolár panelek tetőn való elhelyezése nem lehetséges. SolarStruct névre keresztelt tartószerkezetük ugyanis kifejezetten parkolók lefedésére vagy üres földterületen történő elhelyezéshez nyújt segítséget.

 

Ismerje meg a Frisomat innovatív és fenntartható acélépítési rendszerét >> MEGNÉZEM

Ajánlott tartalom

Az épületállomány modernizációjának felgyorsításával csökkenthető drasztikusan az energiafogyasztás

Az épületekhez köthető energiafogyasztás és a szén-dioxid-kibocsátás drasztikus csökkentése csak az ingatlanállomány modernizációjának felgyorsításával, a megújuló energiaforrásokra, így a napenergiára támaszkodva lehetséges egy a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) részvételével zajlott kutatás szerint – tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága az MTI-t.