Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
Kapcsolódó cikkek
Módosította a szélerőmű kapacitás létesítésére irányuló pályázati kiírás feltételeiről, a pályázat minimális tartalmi követelményeiről, valamint a pályázati eljárás szabályairól szóló 33/2009. (VI. 30.) KHEM rendeletet a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) – közölte a tárca kedden az MTI-vel.
A közlemény szerint elsősorban a lakosság és a kisvállalkozások érdekeit és nem a befektetői szempontokat figyelembe véve, az esetleges kockázatokat is mérlegelve döntött így a minisztérium.
A tárca azzal indokolta a módosítást, hogy a Magyar Energia Hivatal (MEH) tájékoztatása alapján a 2009-ben szélenergia kapacitások létesítésére kiírt tenderre a benyújtott pályázatok között kevesebb a jogszabályi követelményeknek megfelelő, mint amekkora szélerőművi kapacitás beépítésére lehetőség van, ezért a biztosítani kívánt ár- és támogatási verseny nem érvényesülhet.
Így a pályázóknak nem kell a meghirdetett kapacitásokért versenyezniük, a megtermelt villamos energiát a törvény által megszabott legmagasabb kötelező átvételi áron értékesíthetnék, ami a szélenergiával termelt áram esetében Magyarországon jelenleg 29,28 forint kilowattóránként, az ausztriai kötelező átvételi áraknál jóval magasabb. Ez kilowattóránként mintegy 9 forinttal magasabb átvételi árat jelent, mint az így megtermelt energia előállítási költsége.
Az előbbiek alapján a kapacitások kiosztása két éven belül érzékelhető nyomást gyakorolna a fogyasztók által fizetendő végfelhasználói árakra, ami a családok rezsikiadásainak emelkedéséhez is vezethet – hangsúlyozta az NFM.
A minisztérium ugyanakkor jelezte: a kormány kiemelt fontossággal kezeli a megújuló energiaforrások hasznosításának ügyét. Ez a terület meghatározó eleme lesz az ország most készülő, hosszú távú energiastratégiájának, amelyhez illeszkedve a szélerőmű kapacitások létesítésére irányuló pályázatot újra kiírhatják, meghatározott feltételek fennállása esetén.
A Magyar Közlöny június 18-i számában megjelent jogszabály-módosítás szerint a rendelet szigorodott, például a következőkkel egészült ki: “A pályázati eljárás eredménytelen, ha a minősítő szakaszban megfelelt pályázók pályázatával megpályázott összes kapacitás mennyisége kevesebb, mint a kiírási dokumentáció alapján kiosztható összes kapacitás mennyisége”.
A Magyar Szélenergia Társaság (MSzT) június 24-én Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszternek írt nyílt levelében tiltakozott a pályázati feltételek megváltoztatása ellen. Arra hivatkoztak, amivel – csak éppen ellenkező “előjellel” – a tárca is érvelt: az árra. A társaság közlése szerint a projektköltségek 15-20 százalékos emelkedése vezethet a villamos energia árak növekedéséhez, ha a minisztérium a pályázat visszavonása mellett dönt.
Amennyiben ez lenne a szándéka, az súlyosan veszélyezteti a magyarországi szélenergetikai ipar fejlődését, az ipari környezetszennyezés kívánatos csökkentésének elérését, Magyarország energiaforrás importfüggőségének csökkenését és sérti az ország nemzetgazdasági érdekeit – áll a társaság levelében.
Az MSzT felhívja a figyelmet arra is, hogy a pályázat beadása 2010. március 1-jén megtörtént, 68 pályázó összesen 1.118 megawatt kapacitásra nyújtott be pályázati anyagot, s a kiírásnak megfelelően összesen 67 millió eurót helyezett letétbe. A kiosztandó 410 megawattos szélerőmű kapacitás megvalósítása pedig közel 200 milliárd forint beruházást generál – hangsúlyozta az MSzT.
Kritizálta a minisztériumi döntést 2010. június 25-én az Energia Klub (EK) is, jelezve: új elemekkel bővült a rendeletben azon feltételek köre, amelyek teljesülése esetén a pályázati eljárás eredménytelennek tekintendő.
Új elem például, hogy a “szabályozási képesség” vonatkozásában is ajánlatot kell tenniük a pályázóknak, mégpedig “az üzemi szabályzatban meghatározott bontásban”. Az eredeti pályázat alapján is meg kellett adni az erőmű szabályozási képességét, most azonban ez az elbírálás pontozási rendszerébe is belekerül, s a változás az eredeti feltételek szerinti eredményhez képest jelentősen megváltoztathatja a nyertesek körét – hívja fel a figyelmet az EK.
Az Energia Klub szerint a pályázat visszavonása esetén egy újabb pályázat meghirdetését befolyásolja a rendeletnek az a módosítása, amely szerint a MEH minden év december 31-ig – a hálózati engedélyesek bevonásával – elemzi, hogy további szélenergia-kapacitás integrálása lehetséges-e. Amennyiben igen, 30 napon belül meg kell hirdetni az újabb pályázatot.
Az EK megfogalmazása szerint a szélenergia-szektor felháborodását kiváltó módosítás olyan lehetőséget rejt magában, ami akár érvénytelenné teheti az eddigi tendert is. Becslése szerint – a szervezet honlapján megtalálható adatok szerint – a pályázat érvénytelenné nyilvánítása összesen 4-6 milliárd forint értékű beruházási előkészületeket érint.
Amennyiben a rendelet új elemei hatására a MEH érvénytelenné nyilvánítja a 2010-es pályázatot, az újabb pályázat kiírásáig további fél év, a beadásig, illetve eredményhirdetésig pedig további hosszú hónapok telnek majd el – hívja fel a figyelmet az EK.
Jelenleg Magyarországon a szélerőművek engedélyezésének egyik speciális eleme a (szakmában „szélenergia-kvótának” hívott) kapacitás-létesítési jogosultság megszerzése, illetve az erre kiírt pályázati rendszer. Ilyen elnyert jogosultság nélkül a közcélú villamosenergia-hálózatra termelni kívánó szélturbina-beruházó nem köthet hálózatcsatlakozási szerződést, és nem kapja meg a MEH engedélyét sem. 2006 tavasza óta 2010 elején először nyílt újra lehetőség a fenti kapacitás-jogosultság megszerzésére, egy olyan előre meghirdetett nyilvános pályázat keretében, amit a szélenergia-szakma is elégedetten fogadott.
