Moody’s: Európában a vártnál kisebb károkat okozott az energiaválság

Az európai energiaellátási válság a kezdeti félelmekhez képest kisebb reálgazdasági és államháztartási károkat okozott, és ez enyhíti az Európai Unió szuverén adósaira nehezedő hitelpiaci nyomást – áll a Moody’s Investors Service szerdán Londonban ismertetett szektorelemzésében.

A nemzetközi hitelminősítő megállapítja a tanulmányban, hogy az orosz földgázszállítások helyettesítésére kifejtett erőfeszítések, az üzleti szektor alkalmazkodóképessége és a viszonylag enyhe tél révén el lehetett kerülni az energiaellátás korlátozását, és ezek a tényezők elősegítették a földgáz és az elektromos áram árának csökkenését is a rendkívül magas tavaly nyári-őszi szintekről. Eközben a beszállítói hálózatokban kialakult fennakadások is enyhültek, és mindez együtt azt eredményezte, hogy a korábban vártnál sokkal élénkebb maradt az ipari aktivitás Európában. A Moody’s közölte: ennek figyelembevételével az általa eddig valószínűsített 0,6 százalékos visszaesésről 0,5 százalékos növekedésre módosította az euróövezeti gazdaság idei teljesítményére szóló előrejelzését.

A hitelminősítő számításai szerint az Európai Unió gazdaságaiban az energiaválság hatásainak enyhítésére fordított költségvetési támogatások mediánszintje elérte a hazai össztermék (GDP) 3,5 százalékát. Az ilyen jellegű adatok azonban gyakran eltúlozzák a közfinanszírozást terhelő tényleges költségeket, mivel a támogatási programokra fordított bruttó kiadások számos esetben az energiaárak visszaesésével együtt csökkennek, és a legtöbb uniós kormány – jóllehet eltérő mértékben – finanszírozni tudta a támogatási intézkedések költségeit az energiaszolgáltatók kiugró nyereségére kivetett különadókból – áll a Moody’s tanulmányában. A cég becslése alapján az EU-szintű különadókból eredetileg 140 milliárd euró bevétel lett volna várható – ez az uniós kormányok által a fogyasztók védelmére fordított eddigi költségvetési források több mint 20 százaléka -, de a Moody’s szerint az energiahordozók időközben megindult árcsökkenése miatt valószínűtlen, hogy ennyi különadót ténylegesen be lehet szedni.

A hitelminősítő adatai szerint az Európába irányuló orosz földgázszállítások csaknem 85 százalékkal csökkentek a februárral zárult egy évben, de a cseppfolyósított földgáz (LNG) behozatalának növekedése miatt az EU földgázimportja összességében csak 18 százalékkal esett vissza ugyanebben az időszakban. A kereslet csökkentését célzó intézkedésekkel és az enyhe téli időjárással együtt ez azt jelenti, hogy az uniós gáztározók telítettsége az idei fűtési szezon végéhez közeledve 60 százalék körüli, amely az év jelenlegi szakaszában szokatlanul magas – áll a Moody’s tanulmányában. Ugyanezt más nagy londoni elemző házak is megállapították legutóbbi helyzetértékeléseikben. Az Eurasia Group nevű londoni politikai-gazdasági kockázatelemző csoport saját friss számításai alapján nagyon valószínűtlennek nevezte, hogy Európában a 2023-2024-es téli szezonban földgázhiány alakuljon ki.

Az Eurasia elemzői szerint ugyanis az Oroszországon kívüli forrásokból beszerzett földgázmennyiség növekedése és az idei téli fogyasztás csökkenése nyomán az európai tározók legalább 60 százalékos telítettséggel zárják a harmadik negyedévet a tavalyi azonos időszakban mért 20 százalék helyett, és ez lehetővé teszi, hogy Európa a jövő téli szezon előtt, valószínűleg már a nyáron a maximális kapacitásra töltse fel tározóit. Az egyik legtekintélyesebb londoni pénzügyi-gazdasági elemzőműhely, az Oxford Economics tanulmánya szerint a fogyasztás meredek csökkenése és a robusztus ellátási helyzet együttes eredményeként “igen egészséges” az európai földgáz-tartalékolási helyzet, a történelmi távlatú átlagokhoz képest az európai tározókban lévő mennyiség szezonális rekordokhoz közelít.

Mindezek alapján az elemzés szerint nagyon valószínű, hogy Európában augusztus végére eléri a tározói kapacitások száz százalékát a földgázkészlet. Az Oxford Economics közölte: 2023 egészére egymillió brit hőegységenként (MMBtu) átlagosan 23 dolláros, a 2023-2024-es téli csúcsszezonban, vagyis a jövő év első negyedében 32 dolláros földgázárral számol. Egy MMBtu hozzávetőleg 28,264 köbméternek felel meg. A ház londoni elemzői mindezt egybevetve valószínűtlennek tartják a december eleji 45 dollár/MMBtu téli árcsúcs újbóli elérését, és még valószínűtlenebbnek, hogy megismétlődik a tavaly augusztusi spekulációs láz, amelynek idején 100 dollár/MMBtu árrekordokat mértek az Európában irányadó holland TTF földgáztőzsdén.

Ajánlott tartalom

A Mol hosszútávú célja, hogy a régió zöldebb, önellátóbb legyen

A Mol-csoport frissítette Shape Tomorrow elnevezésű hosszú távú stratégiáját, a vállalat célja, hogy zöldebbé, önellátóbbá és versenyképesebbé tegye a régiót - közölte a társaság szerdán az MTI-vel.