Kezdőlap / Rovatok / Zöldinfó / Klímaváltozás / Most mindent megtudunk a Kellemetlen Igazságról
Tíz éve mutatták be a Kellemetlen igazság című dokumentumfilmet, mely Al Gore klímaváltozásról szóló előadásának rögzített változata, némi háttéranyaggal megtoldva.

Most mindent megtudunk a Kellemetlen Igazságról

Tíz éve mutatták be a Kellemetlen igazság című dokumentumfilmet, mely Al Gore klímaváltozásról szóló előadásának rögzített változata, némi háttéranyaggal megtoldva.

A film világsikere meghozta az USA egykori alelnöke számára a Nobel békedíjat. Az évforduló kapcsán a politikus visszaemlékezett a film készítésének kulisszatitkaira. Megtudjuk, hogy nem szabad a lábán leütni a szúnyogot.

A Kellemetlen igazság azon dokumentumfilmek egyike, mely nemcsak telibe talált egy korszellemet -ez esetben az éledező klímatudatosságot-, de galvanizálni, felerősíteni is tudta a társdalomban megbúvó energiákat: behozta a társadalmi diskurzus fősodrába az éghajlatváltozást, mint témát és égető problémát. A filmben látható slideshowt tulajdonképpen még a ’80-as években rakta össze, hogy érzékeltesse a Szenátus tagjainak, mik a tétek. A film a 2007-es Oscar-gálán elnyerte a legjobb betétdal díját és győzött a legjobb dokumentumfilm kategóriában is. Al Gore ugyan személy szerint nem volt nyertes, de a film készítői felvitték a színpadra, kezébe nyomták a díjat és hagyták, hogy ő is beszéljen. (Ami a szűkösre szabott beszéd-időtartamnál nagy adomány. Ha valaki túlságosan bő lére ereszti mondandóját, a zenekar belevág a szavába és a közvetítés rendezője lekeveri a beszédét, kikapcsolva a mikrofont.)

A dokumentumfilm nem bővelkedik úgynevezett “money shotokban”, vagyis olyan beállításokban, amiken látni, hogy a pénzt a képbe rakták. A Kellemetlen igazság mégis 1,1 millió dollárba került. Készítését az a Jeff Skoll finanszírozta, aki a Torontói Egyetemről indult, s az eBay alapításával és felfuttatásával lett milliárdos. Gondolt egyet, elment Hollywoodba és saját bevallása szerint elkezdte magába szívni mások tudását. Eleinte sokan hülyének nézték. Mit keres egy szilícium-völgyi krőzus az álomgyárban? Ráadásul nem titkolta, hogy társadalomtudatos filmeket akar finanszírozni. Amik -a hollywoodi elit szerint- nem hoznak pénzt a konyhára.

Skoll 2004-ben alapította produkciós cégét Participant Media néven. Egy év múlva Nobel díjasokkal értekezett egy konferencián a világ jövőjét érintő kérdésekről a jordániai Petrában. Itt merült fel, hogy a környezetszennyezés, illetve -védelem kulcsfontosságú feladatkör. Visszarepült Los Angeles-be és megnézte Al Gore diavetítését. A prezentáció végeztével úgy állt fel, hogy azt mondta: “Most rögtön odaadom nektek a pénzt. Azt akarom, hogy holnap kezdjetek.” Guggenheim vezette a cég dokumentumfilmes részlegét, és vállalta, hogy a film megrendezése kedvéért otthagyja állását.

A dokumentumfilm közvetlen előzménye az volt, hogy amikor kijött a Holnapután című (klíma)katasztrófafilm 2004-ben, felkérték Gore-t, hogy moderáljon egy panelbeszélgetést a New York Society for Ethical Culture rendezvényén a témában. Bevezetésként 5 percnyi diavetítést tartott. Könnyezni kezdett, ahogy magyarázta a közönségnek a tényeket és a veszélyeket. “Világos volt, hogy filmet kell készítenünk belőle”, mondta Gore. Lawrence Bender, Tarantino producere és Laurie David keresték meg Davis Guggenheimet, hogy rendezze meg a filmet. De a férfi idegenkedett az ötlettől. Diaképvetítés Al Gore-ral?! De végül megbarátkozott a koncepcióval. Vissza volt azonban még Gore meggyőzése. Az egykori alelnök ugyanis tisztában volt vele, hogy szinte lehetetlen filmszerűvé tenni az előadását.

A stáb San Franciscóban ült le tárgyalni Gore-ral, hogy meggyőzzék, legyen a film sztárja. A Ritz Carlton egyik konferenciatermében jöttek össze. Az elnöki teremben. “Ami elég ironikus,” hiszen Al Gore 2000-ben éppen az amerikai elnökválasztást vesztette el.

Az utómunka során kezdték győzködni Guggenheimék Gore-t, hogy hagyják ki a diák némelyikét és helyette Gore beszéljen a saját életéről is. Máskülönben nem tudja belopni magát a mozinézők szívébe. Egy film, bármilyen izgalmas is intellektuálisan, nem áll meg a lábán, ha a “főhőshöz” nem tud viszonyulni a néző. Ha minden dia bennmarad a filmben, csak az önmagában két órát tesz ki. Guggenheim szerint Gore megértette, hogy személyessé kell tenni az előadást, mégis ódzkodott attól, hogy feltárja magánéletét, s motivációit. Guggenheim montázzsal és Gore narrációjával beleszőtte a “történetbe” a politikus előtörténetét: hogyan lebegett élet és halál között egyik gyermeke, s amikor megcsapta a tragédia szele, miként ocsúdott fel, hogy ezentúl csakis a legfontosabb ügyben kell küzdenie: az emberiség és a bolygó túléléséért.

A teljes cikk itt olvasható.

Ajánlott tartalom

A madarak védelmében föld alá vitték a villamos légvezetékeket

Három és fél kilométer hosszan viszik a föld alá a meglévő villamos légvezetéket az E.ON madárvédelmi programjában Dévaványa és Túrkeve között, a beruházás a térségben fészkelő, évtizedek óta védett túzokok megóvását szolgálja - közölte az Agrárminisztérium (AM) és az energiacég kedden az MTI-vel.